Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)
ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)
gyermekiemnek] meg is holt csak hamar utánna." Kiss Judit tanú azt vallotta, hogy a fürdő után többen meghaltak. 187 Ebben az esetben tehát a gonosz fürdő minden nemre és korosztályra hatott. A továbbiakban viszont olyan példákat találtunk, amelyekben élesen elkülönültek a felnőtt- és gyermekgyilkosságok. a) Felnőttek meghalasztása 1728-ban, a szegedi Kökényné pőrében Nagypál Katalin tanú azt vallotta, hogy ,,[...] az őnapát az boszorkányok kezét s lábát összevonták és azt Kökényné által gyógyíttatván fatens, napa valamit olyasttalált Kökénynének szólni, hogy abban hagyván a gyógyítást, rövid időre meg is halálozott." 188 1756-ban Kiss Anna bába pőrében Sípos György tanú azt vallotta, hogy ,,Kiss Anna nevű mostani Mihalydi Baba [...] ennek előtte mint egy két héttel, maga Juhásza a fatens őkegyelminek mondotta, hogy az ő felesigét és Kisded Gyermekét, az Baba Kis Anna meg rontotta boszorkanyi mestersigivel, annyira hogy sem felesiginek kis Gyermekinek a száját fel nem lehetett kapcsolni [...]" Az asszony tizenhárom napra meghalt. 189 Ugyanebben a pörben Zótai Erzsébet tanú azt vallotta, hogy lánya gyermekágyban feküdt és más bábát hívattak hozzá, ezért Kiss Anna elment hozzájuk és kérte a lányát, ,,[...] hogy engedjék meg néki eczer be kötni, mingyarés meg gyógyul [...]" Meg is engedték neki, de az anya azonnal rosszul lett. ,,[...] és egész halála órájáig mindig azt kiáltotta hogy Kis Anna Bába beköttsitül kel neki meg halni [...]" 190 b) Gyermekek meghalasztása Ebbe a témakörbe több eset tartozik, jelezve, hogy a gyermekek esendőbbek voltak és a bábákból lett boszorkányok gyűlölete a fiatal élet ellen nagyobb volt, mint az idősebb korosztályokkal szemben. 1584-ben Kolozsváron Sós Jánosné bába pőrében „KötélverőLőrincz vallja: Két gyermekünk mellett lőn dajka ez szemétbiróné [Sósné lánya] anyja, az elsőt részegségében elejté és meghala a gyermek. Az második gyerekünk mikor lőn, osztón üdő múlván meghala és hallottam, hogy megprófétálta, hogy gyermekünk mind halva lenne. Az után is halva lőn gyermekünk.'" 191 1728-ban a szegedi Kökényné pőrében vallotta az egyik tanú, ,,[...] hogy leánykájával bábának nem hívatta az fatens, más négy esztendős leánykája fél tagját és kezét az álla alá húzta és oda menvén Kökényné, monda: ennek úgy mond, csak koporsót készítsetek, mert megfog halni, amint meg is holt." 192 1728. júniusában Kökényné (előbb Gilicsóné) ezt vallotta: ,,[...] Kotogány Ferenczfiát, aki az czigány házban lakik, nemrégen azért, hogy bábának nem hittak, gólyafészekben megfürösztötte és megrontotta s meg is holt utánna az gyermek!'' m 1730-ban, Balog Andrásné és társai ellen folytatott pörben Bama János tanú azt vallotta, hogy született egy fiacskája, de bábának nem Vörösnét, hanem egy másik öregasszonyt hívtak. ,,[...] a gyerek volt egy heti, a midőn Veresné Baba a fatenshez ment, szép egészséges volt, és éppen akkor szoptatta a fatens a Gyermeket, Veresné Bába el vitte a fatens kar járul a Gyermeket a száját megh veregette, és az után soha sem szopott, csak megh holt a Gyermek [... ] 194 1752-ben, a marosvásárhelyi Farkas Borbála pőrében Forrai Judit tanú ezt vallotta: ,,[...] bejűvén hozzám, pénzt kért, de nem adhatván, azon éjtszaka az kis gyermekemnek megzsugorodott az lába s meg is holt az gyermek [.. .]" 195 Ugyanebben a pörben Kádár Erzsébet tanú vallotta a bábáról: ,,[...] hogy nem volt betegülésemben hivatalos s be nem eresztették hozzám, harmadnapra az gyermekem 187 Schram, 1982, A 469. pör. 3: 124. 188 Reizner, 1900, 4: k. p. 373 189 Schram, 1983, A 334. pör. 2: 415. 190 Schram, 1983, A 334. pör. 2: 416. • 9 > Komáromy, 1910, A XVII. pör: 38. 192 Reizner, 1900, 4: k. p. 373 193 Reizner, 1900, 4: k. p. 386 194 Schram, 1983, A 151. pör. 1: 402. 195 Komáromy, 1910, A CDXXIII. pör: 548.
