Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

múlva meg is gyógyult. 168 1756-ban Kiss Anna bába Sípos György tanú feleségét és kisgyermekét megrontotta: szájzárban szenvedtek. A bába a vádaskodásra ,,[...] mingyárást meg ijjedet, és kérte [...], hogy csak hozzanak néki Kis Létárul sátán füvet [...]", mert,,[...] ha hét ördög volna is benne ő meg gyógyítja, azzal a füvei [...]" 169 Ugyanebben a pörben a bába megharagudott Puskás Erzsébet tanúra, amiért az nem adott neki ültetni való tojást és ezért fulladást hozott rá. A család kérte a bábát, hogy könnyítsen a kötésen. A bába erre ezt a tanácsot adta, hogy amikor a sértett ,,[...] szarni ki mi­gyen egy kis pirított kenyeret a szájába vigyen es nyelje le, azt mondja akkor jöjjön rá [ti. a fulladás], a midőn az emisztetibül azt ki eszi [...]" Ezt követően a betegsége oldódott és a bába sem bántotta többé. 170 1756-ban Jantsó Lászlóné bábát megharagította Kozma István, kinek kisdedére szájzárat küldött. ,,[...] ujobban fizetést Ígérvén Jantsónénak a gjermek meg gjógjúlt" Gyaraki György lábát is megron­totta, de adományokért fürdővel meggyógyította. 171 16. Gyógyít Ebben a fejezetben azokat az eseteket mutatjuk be, amikor a bába előzetes megrontás nélkül, de már boszorkányként gyógyít természetes úton betegségben szenvedő embereket. Dömötör Tekla írta: ,,[...] a bábák, kuruzslók valóban ismerték a mérgező növények, ásványok hatását, s ha nem is mágikus úton, de bizonyára itt-ott alkalmazták is ezeket egyéni érdekből." 172 Gyógyításuknak két fő motívumát emeljük ki: a gyógyítás technikáját és az alkalmazott szereket. Előbbi: fürdetésből, kenésből, kötözésből, kézrátételből, súgásból és kuruzslásból állt. Fölhasználtak növényeket, állati és emberi eredetű anyagokat, ásványokat és különböző ruhadarabokból, használati tárgyakból álló kuruzslószereket. Gyógyítottak egyféle szerrel és technikával éppúgy, mint egyszerre többfélével. Igen változatosak a betegségek is, amelyeket gyógyítottak, a bőrön keletkezett kelésektől a vakságig, a szájzártól az impotenciáig. Az egyes gyógyító anyagokat, eljárásokat és betegségtípusokat nehéz tisztán különválasztani a feldolgozásban, mivel ezek többnyire keverten fordultak elő a megvizs­gált bűnpörökben, így alábbi beosztásunk esetleges. a) Gyógyítás növényi eredetű szerekkel A bábák által ismert — többnyire mérges — növények hatóanyaga mai tudásunk alapján is orvosság­ként félhasználhatók. Elsősorban a gyökerét és levelét szedték, illetve a teljes növényt. Alkalmazták zsírból való kenőcsbe, fürdővízbe és valószínű teaként megitatva, vagy szárított, porrá tört alakban fo­gyasztva. a.) Impotencia kezelése 1714-ben Herczeghné Lengyel Katalin bába leányát, Herczegh Mariskát tanúként kérdezték a pör­ben, hogy , ,Az Anyádnak tudode valami boszorkányságát. Más boszorkányságát nem tudgja, hanem azt tudgya, hogy füveket szedett és Embereket gyógyítót [...]" A bábaboszorkány füvekkel való varázsló­gyógyító cselekedetének a lényegét értjük meg a következő mondatból, amelyet szebben kifejezni sem nagyon lehetne: ,,Aztis halottá az Annya száiábul, hogy az midőn ki megyén az Mezőre füvet szednyi mindenféle füvek megh szomlalnak hozá [...]"; vagyis beszélnek vele, kínálják magukat neki. Majd a mondat befejező része az impotencia orvoslásához szükséges növényről tájékoztat: ,,[...] és utolszor az Fasz meresztő fü szollal megh. ,m 16 8 Schram, 1983, A 422. pör. 2: 625. 169 Schram, 1983, A 334. pör. 2: 415. 170 Schram, 1983, A 334. pör. 2: 416. 171 Schram, 1982, A 476. pör. 3: 140. 172 Dömötör, 1981, p. 58 173 Schram, 1983, A 349. pör. 2: 454—455.

Next

/
Oldalképek
Tartalom