Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
KRÓNIKA - CHRONICLE
A III. Szimpozion négy szessziója foglalkozott az amerikai és európai termesztett vagy termesztésbe vonható növényfajok biodiverzitásával: a vadszőlők szerepéről a szőlőnemesítésben (V. Sholtes, Madrid), a paprika nemesítés génforrásairól (B. Pickersgill, Reading), a termesztett világílóra jelenlegi helyzetéről (P. Hanelt, Gatersleben). A szimpozion további 60 posztere elsősorban latin-amerikai témákkal foglalkozott. A IV. Szimpozion az amerikai és európai kontinens közötti növényi genetikai tartalékok, génforrások kölcsönös mozgását, dinamikáját vizsgálta. A kérdést felvezető plenáris előadást Leiva-Sánchez A. (Habana) tartotta a botanikus kertek szerepéről a génforrások forgalmában. Plenáris előadáson került sor a veszélyeztetett fajok szövetkultúrás szaporításának, valamint a szomatikus embriók és mesterséges magvak kérdéskörének a megvitatására is. További 60 téma jórészt latin-amerikai vonatkozású volt. Ennek a szimpozionnak a második szekciójában került bemutatásra a szombathelyi etnobotanikai munkacsoport egyik anyaga a Kárpátok környezetében kialakult virágos temetőkertek flórájának és vegetációjának etnobotanikai. természetvédelmi értékeiről, valamint a különböző etnikumok hagyományos kultúrája által egyensúlyban tartott környezeti változatosságról, az etnobiodiverzitásról. Orvostörténeti szempontból is figyelemreméltó az ötödik szimpozion anyaga, mely az amerikai flórának a toxikológia és farmakológia fejlődésére gyakorolt hatását tekintette át. A plenáris előadásokon Reverte-Coma J. M. (Univ. Madrid) a Columbus előtti Amerika gyógynövényeit. Corbella-Corbella J. (Barcelona) az európai növényi alapú materia medica 1492 utáni fejlődését, Laguna S. (Univ. Cordóba) a gyógynövényflóra alakulásának jelenkori trendjeit tekintette át és a három szekció további 60 anyag között szintén több orvos- és gyógyszerészettörténeti tárgyú volt. A VI. szimpozion a természetes és mesterséges ökoszisztémákkal kapcsolatosan 68 poszterben elsősorban LatinAmerikára és a mediterrán világra figyelt, a VII. szimpozion pedig 28 előadásban a gyomtájok kontinensközi (Amerika—Európa) cseréjét tekintette át. Végezetül 11 előadásban egy külön VII. miniszimpozion foglalkozott a latin-amerikai és spanyolországi ún. marginális helyzetű termesztett növényekkel. A gazdag kötet használhatóságát sajnálatosan korlátozza, hogy csak személynévmutatója van, de sem tartalomjegyzéket, sem tárgyszavas mutatót nem tartalmaz. Számunkra, magyarok számára az ETNOBOTANICA 92-nek otthont adó Cordóba neve is etnobotanikai töltetű: a népdalbéli Virág János kordován csizmájáról csokros szegfű hullott valamikor Kolozsvárott. Erre is gondolva merült fel annak az ötlete, hogy az 1996-os világkiállításra Magyarország szerezze meg az ETNOBOTANICA 96 rendezési jogát. Ez a világkongresszus — a szervezők szándékai szerint — immár az Európa és Ázsia és ezen belül is az eurázsiai kis népek, természetesen elsősorban a finnugor népek növényismeretére, e népekkel kapcsolatos etnobiodiverzitási kérdésekre összpontosítana. Szabó T. Attila XXXI. CONGRESSUS INTERNATIONALE HISTÓRIÁÉ PHARMACIAE Heidelberg 1993. május 3—7. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság (IGGP) Heidelbergben 260 fő részvételével tartotta XXXI. kongresszusát. A rásztvevők 26 országból gyűltek egybe, képviseltette magát Észak-Afrika, Ausztrália, Japán és ÉszakAmerika is. Hazánkból a következő négy fő volt jelen: dr. Zalai Károly professzor, dr. Vida Mária főigazgató a Népjóléti Minisztérium, dr. Szigetváry Ferenc tb. szakosztályelnök a Magyar Gyógyszerészeti Társaság és dr. Grabarits István a Magyar Orvostörténelmi Társaság anyagi támogatásával. A Kongresszus a Neckar partján lévő patinás „Stadthalle"-ban került megrendezésre. Az ünnepi megnyitó köszöntő beszédei sorában dr. Vida Mária főigazgató felolvasta dr. Antall József miniszterelnök üdvözlő levelét, amit a résztvevők nagy tetszése fogadott. A Kongresszuson 87 előadás hangzott el, és számos poszter került bemutatásra. A Kongresszus fő témái voltak: a gyógszerészettörténet kiadatlan szövegei és képi ábrázolásai; a gyógyszeripar fejlődése — belső tényezők és kihatások a gyógyszerészek megoszlására; a gyógyszerészettörténet és a nyilvánosság. A magyarországi résztvevők a következő előadásokat tartották: Dr. Vida Mária: Symbole der Pharmaziegeschichte in Ungarn. Dr. Zalai Károly: Gestaltung der Pharmaindustrie in Ungarn. Dr. Szigetvári Ferenc: Eine deutsche Apotheker-Dynastie in Westungarn. Dr. Grabarits István: Pharmaziehistorische Quellen in der Bibliothek des Münsters von Kalocsa.
