Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár
(De corporis humani fabrica, 1543), Paracelsust (c. 1490—1541), és az ún. orvosbotanikusok munkásságát: L. Fuchsius (1501—1566) műve, a Commentarius de stirpium história 1542-ben, Lonicerusé (1529—1577). a Historica naturalis, opus novum 1555-ben, Matthiolusé 1565-ben jelent meg. Wertner Mór 1097-től a 15. század végéig oklevelek alapján összesen 33 Magyarország területén működő orvost, illetve patikárost sorol fel. „Közel százra megy azon orvosok száma, kiket a XVI. századból név szerint ismerek,. . . de hazánk területéhez képest mindenesetre csekély lehetett nálunk az orvosok száma" — írja Demkó. 46 Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a 16. században magyar nyelvű vagy Magyarországon kiadott tudományos orvosi mű nem jelent meg — ha csak utolsó negyedében Méliusz Herbáriumát (1578) és Frankovith Hasznos és fölötte szükséges könyvét (1588) 47 nem tekintjük annak —, orvosképzés nem folyt Magyarországon, akkor érthetővé válik Fraxinus „kapóssága \ Hiszen vele egy időben, a 16. század második félében csupán Balsaráti Vitus János, Blandrata György, Dudith András, Kassai János, Kyr Pál. Szegedi István és Zsámboki János nevét említi Demkó. 48 A kortársak sorát még a Weszprémi felsorolásában szereplő 49 Betha Jánossal egészíthetjük ki: Fraxinuson kívül mindössze kilenc név! Balassa Zsigmond, gyarmati kapitány kérésére Imre káplán, diósgyőri pap indult el Kőrös Gáspár elmenekült családja felkutatására. Eredményes küldetéséről 1553. augusztus 31-én kelt levelében számol be. M) Ebből ismerjük családját: „az vén annyanak Perselt Sophia neve", apját Vén Szabó Jánosnak hívták. Botta feltételezi — logikusan! —, hogy Vén Szabó János csak mostohaapja lehetett, másként ui. a Kőrös családnév nem lenne érthető. Tudomása szerint testvérei egy részét Szabónak, öccsét viszont Kőrös Pálnak hívták. 51 Valószínű tehát, hogy édesanyja kétszer házasodott. Szegedi származására nevén kívül semmi sem utal, de — a korszak névadási gyakorlata ismeretében — ez bizonyító erejűnek tekinthető annál is inkább, mert mindhárom családnév (Pwrswlt, Kwrws, Sctbo alakban) szerepel már az 1522. évi szegedi tizedlajstromban. Anyai és apai ágról tehát egyaránt törzsökös szegedi származásúnak tekinthető. 52 Szeged 1542-ben került végleg török kézre. A tíz évvel későbbi, szerencsétlenül végződött fölszabadítási kísérlet (Tóth Mihály és hajdúi, L552 53 ) alkalmával esett el Kőrös Gáspár egyik öccse is. FIbből és egyetemi tanulmányai befejeztének időpontjából Kőrös Gáspár születését megközelítőleg 1530 előttre tehetjük. Szeged eleste és pusztulása indította meg a lakosok tömeges elmenekülését a városból. 54 A szülők és a család egy része Nagykállóra, más tagjai Pócsra, illetve Túrra kerültek." 15 Ez akkor derülhetett ki. amikor Fraxinus külföldi egyetemi tanulmányait befejezve hazatért, és Botta szerint 56 Nádasdy Tamás segítségével [43J Balassa Zsigmond káplánja révén sikerült felkutatnia őket. 1553. október 18-án kelt levelében [46] már megtalálásuk fölötti örömében hálálkodik Nádasdynak: „amíg csak élek, örökké hálás leszek" . 5/ Ezt követő leveleiben ismételten szó esik szülei helyzetéről és tervéről, hogy magához véve gondoskodni szeretne róluk öregségükben. 58 Feltűnő viszont, hogy 1554. 46 1894, 285. 47 Szlatky, 1983, 397. 48 Demkó, 1894, 226 skk. 49 i.m. IV. 117 skk. 50 Szalay Á. 1861, 110 (111. sz.) id. Takáts S. 1917, III. 123—124, forrása megjelölése nélkül. 51 i. m. p. 68; u.így Károlyi, Szalay i. m. Bevezetés, p. XXVI. is. Imre káplán idézett levelében csak Ferencz és Melchior nevű, valamint „az harmadik öctzie ky kyseb wolt Zegedalul wezöt thaüaF említtetnek, Pál nem. Szalay 1861. 219—220 közli Kőrös Pál Fraxinushoz írt levelét, melyben őt „uramnak és bátyámnak" nevezi. A [46] levélben viszont Fraxinus említi Túron tartózkodó Pál lest vérét. 52 Bálint S., 1962. 53 Bálint S., 1959, 33; I. az 51. jegyzetet is! 54 uo. p. 34. 55 1. Imre káplán levelében (50. jegyzet) és [46] is. 56 Botta, 68. 57 U.így később 1554. IV. 4. [57] is. 58 f55] „... az enyéim közül megjött-e valaki? ", [56] „... aggódom szüleim felől "; [61] „... szüléimről semmi említés nincs "; [67] „... nap mint nap várom szüleimet és testvéreimet, megígértem nekik, hogy házat fogok venni ".
