Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről
A tucatnyi 44 pápai bulla inscripcióit elemezve a rend neve ezek szerint, a variációkat (szórend stb.) figyelmen kívül hagyva, „ Ordo Cruciferorum Sancti Regis Stephani de Strigonio ", magyarul a „Szent István Király Kereszteseinek Esztergomi Rendje", amely rend Szt. Ágoston reguláját követte és exempt volt, azaz nem a püspök, hanem közvetlenül a pápa alá tartozott és mentesült az egyházi tizedadó kötelezettsége alól. A johanniták Szt. Benedek-reguláját követték, a templomosoknak Szt. Bernát egy, a ciszterciekéhez hasonló, regulát adott. 2.1.2. A REND SZERVEZETE VI. Kelemen pápa 1343—05—04-én kiadott bullájának bizonysága szerint a rend főnöke az esztergomi ház mestere volt, aki az esztergomi és budai házakat egyedül kormányozta 45 . A budafelhévízi ház perjele az esztergomi ház mesterének alárendeltje volt. 1286-ban a budai káptalan, 1326-ban és azután további négy bullában a pápa első helyen az esztergomi mestert, dékánt és rektort említi, csak azután a budafelhévízi perjelt és házat; 1302-ben a két ház közösen ad ki hiteleshelyi oklevelet, melynek intitulációja előbb említi az esztergomi mestert, azután a felhévízi perjelt 46 ; 1343-ban Bertalan felhévízi perjel a boldogult Loanus Pál esztergomi mestert és azt a Pál esztergomi mestert, aki kortársa, a Rend mestereinek („magistri Ordinis nostri") mondja 47 ; 1392-ben Zsigmond király Istvánfia Péter frátert esztergomi és felhévízi mesternek nevezi, ebben a sorrendben 48 . Ezzel csak látszólag áll ellentétben az, hogy az 1355-ös végrendelet 49 Jakab mestert, 1356-ban pedig az esztergomi káptalan Vilmos bíborost 50 megfordított sorrendben, Felhévíz és Esztergom mesterének mondja. Ez talán azzal magyarázható, hogy a Szentháromság magasabb rangú titulus, mint Szent István 51 . 1326-ban XXII. János pápa Miklóst mesternek és az ispotály rektorának mondja, akit rendtársai megválasztottak. A választás érvénye a Szentszék jóváhagyásához volt kötve. Feltehetően a rendfőnök legtöbbször iskolázott ember, magister, aki értett az oklevélszerkesztéshez, és egyben az ispotály rektora, vezetője is volt. Kornél fiát Göncöl Tamás archidiakónus 52 csak az esztergomi ispotály rektorának nevezi. Lehet, hogy Göncöl nem volt magister, de lehet, hogy csak Tamásnak volt rossz véleménye róla (lásd 2.2.1. fejezetben). A 15. században Chetneky Lászlót kétszer az esztergomi és egyszer a felhévízi ház kormányzójának (gubernátor) mondják, amire a 2.2.3. fejezetben visszatérünk. Felhévízi templomuk mellé a Stefániák házat talán akkor és azért építették, mert IV. Béla a tatárjárás után Esztergomról Budára helyezte át székhelyét, így ismét volt hiteleshelyük az új főváros közvetlen közelében. A felhévízi házat mindig perjel vezette, amint ez az 1. táblázatból is kitűnik. Az eddig áttanulmányozott oklevelek mind a perjelt és a konventet említik, csak kivételesen nevezve meg a perjel mellett más rendtagot. A XV. században említett visegrádi ház 53 feltehetően már a XIV. században épült, amikor Károly, majd Zsigmond királyok ide tették át székhelyüket. A rend több tagjának nevét ismerjük (2. táblázat), a legtöbb esetben azonban csak keresztnevét, így azonosításuk nehéz, gyakran lehetetlen. 44 IX. Bonifác más bulláinál, melyek talán szintén a stefanitákhoz intézett, Mályusz nem adja meg szó szerint a címzést, ezért ezeket itt nem idézzük 45 magister... solite gubernari 46 lásd 1302—12—02 47 lásd 1343—09—04 48 lásd 1392—02—15 49 lásd 1355—11—30 50 1356—11—13 51 Bogyay Tamás személyes közlése 52 Schwandtner 3:575, 615 53 lásd 1412—08—09 és —16 az adattár 3.2. fejezetében
