Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről

Szentistván

Wb (S. Stephani Villa, Pulchrum, Pulchrum Praedium) Esztergom megyében, eredetileg Széplak, a Duna partján, a révnél, közvetlenül Esztergom-Szentkirály mellett feküdt, de önálló község lehetett (3. térkép). Szentkirály™

1 (Abony, Obon, S. Stephanus Rex de Strigonio, S. Rex) Esztergom megyében, eredetileg Abony, a mai, esztergomi Török Ignác utca táján fekvő (3. térkép), hajdan önálló község és stefaniták dunai kikötője volt, ahol 1181-ben 12 is hajót említenek. A KisDunán fekvő földeket máig Szentkirályrétnek nevezik. A stefaniták 1150 körül alapított és kb. 1440-ig birtokolt anyakonventje volt. Az első, az Országos Levéltárban fennmaradt hiteleshelyi oklevele 1222-ben, az utolsó 1351-ben kelt. A román stílusú, háromhajós, kéttornyú Szt. István királynak szentelt bazilikát (5. ábra) és az ispotályt a rendtagok maguk építették. Lehet, hogy itt állott az a palota, ahol Szt. István király 1038. augusztus 15-én meghalt. Ebben a templomban újította meg II. Endre 1133-ban a beregi egyezményt. A templomot a XIV. század végén gotizálva renoválták, azután túlélte a mohácsi vészt és amikor a törökök 1543-ban Esztergomot elfoglalták, még olyan jó karban volt, hogy érdemesnek találták mecsetté átalakítani, ami elég okul szolgált arra, hogy 1595-ben az Esztergom ostromára érkező keresztény hadak felgyújtsák és lerombolják. Az ispotály kúriájának Szt. Balázs-kápolnájában 1294-ben az esztergomi káptalan és polgárok pere folyt. Széplak

m volt az egyik falu Esztergom megyében (3. térkép), amelyet II. Géza a stefanitáknak adott. Ezt hív106 Györffy (1987) pp 2:211,277 107 Györffy(1987) pp 2:211, 213—217, 277—282, Reiszig (1928) pp 2:17f, 23f, 27f, 42—59, 141 f, 147 108 Györffy (1987) pp 2:233, 281, 311, Reiszig (1928) p 2:139 Az esztergomi volt stefanita templomnál végzett ásatások. Némethy L. (1896) 45. p. Az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyvéből