Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti Tibor: Paráznák (II.)

Mint láttuk tehát, a bűn megtorlásához két tényező fontos. Az egyik, hogy a Föld-Anya tudomására jusson, másik pedig, hogy a tettes az ördögök birodalmába kerüljön. Főzy Vilma írja, hogy a mai mexikói halottak közül „ Valóban »pokolravalonak« tulajdonképpen csak a gyilkosokat, házasságtörőket és az ördöggel cimborálókat tartják. "

102 A szülés, Föld-Anya szerepe, és a halál közötti összefüggésekre Kiss Lajos talált hódmezővásárhelyi példát: „Azt tartják, hogy a teherben levő asszony, ha meghal, azért megszüli a gyermeket a koporsóban, különben nem venné be az anyát a föld. "

m A Föld azért is válik mindig magához vonzó „A nyafölddé", mert„v4 mással elássák a kertben, azért vágyik vissza az ember szülőhelyére, szülő házába: »Nem hiába ott ásta el apja a mással, oda vágyik vissza meghalni is«"

m Ha a Föld-Anya tudomására jut, hogy az. asszony elemésztette gyermekét, nem veszi be; a nő halála után nem térhet nyugovóra az anyaföldbe. Ezt a fogalomkört Bálint Sándor így foglalta össze: „Aki elhajtja magzatát, régi szőregi asszonyok szerint a fejét meg nem eheti és ezt a kötőjében hordja. Kálmánynak mesélték, hogy egy asszony szaladgált éjszakának idején. Már tizenegy gyerekét mögötte, azaz elhajtotta. A tizenegy fej ott volt a kötőjében. A föld nem vette be [az anyát], mindig csak szaladgált. " Kálmány szerint is az ilyen asszonyokat „haláluk után nem veszi be a föld. "

103 Az ilyen asszony és elpusztított gyermeke számára marad tehát az egyetlen lehetőség, a pokol, ahol az ördögökkel cimborálhat. K. Seligmannt idézzük: „A bölcsesség könyve, az alexandriai judaizmus terméke, megismétli, hogy a halált a Sátán hozta a világba, és »azok, akik kitartanak az ördög oldalán, halálra lelnek«. "

m Kik is valójában az ördögök? „[...] az ördögök a föld belsejének lakói, földi ügyekben tapasztaltabbak, mint a jó angyalok [...]" — jegyezte meg K. Seligman.

1

"

7 Egyébként könyvének 72. képén (168 p.) „Boszorkányok gyermeket ajándékoznak az ördögnek" (Fr. M. Guaccius: Compendium Maleficarum, Milano, 1608.) Pierre de Lancre (?—1608.) „A gonosz angyalok és démonok álhatatlanságá"-ról szóló könyvében részletes leírást adott a boszorkányszombat tevékenységéről, amelyet nagy rézkarcon is bemutat: „A boszorkányszombat" Zianko után Pierre de Lancre: „Tableau de l'inconstance des mauvais anges", Párizs, 1612. A kép jobb oldalán lent „/...] különböző társadalmi helyzetű asszonyok ülnek az ördögök oldalán, akikkel megosztják borzalmas étküket — egy megfőzött csecsemőt. [.. .]"

m Míg jobbra fent: „[.../ Egy térdeplő boszorkány és egy lepkeszárnyú démon gyermeket ajándékoz az ördögnek. "

m Bár a boszorkányság vádja alól a legtöbb magzatvesztő és csecsemőgyilkos asszony mentesült, ill. ez a vád a feudalizmus kori szexuális bűnpöreinkben már nem szerepelt, nem is felejtődött el teljesen, hiszen a boszorkánypörökben gyermekvesztés is föl-föltűnik! Pőréink gyermekvesztői tettüket a világ előtt a boszorkányság vagy gyilkosság vádja nélkül, a túlvilág előtt pedig a Föld-Anya tudta nélkül akarták végrehajtani, hogy ők maguk minden felelősségre vonástól mentesüljenek, ugyanakkor halálra szánt gyermeküket a legjobb rejtekhelyre, a pokolra juttassák. TIBOR SZENTI hospital-Headtcacher Municipial Erzsébet Hospital H—6801 Hódmezővásárhely Imre J. u. 2. Pf. 11. 102 Főzy V. 1987. 312. 103 Kiss L. 1958. 153. 104 Kiss L 1958. 153. 105 Bálint S. 1980. 3: 28. 1(lí- K. Seligmann. 1987. 143. 1(17 K. Seligmann. 1987. 148. 1US K. Seligmann. 1987. 170—171. 109 K. Seligmann. 1987. 172.