Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti Tibor: Paráznák (II.)

J. G. Frazer írta, hogy ..] a világ más részein élő kezdetlegesebb népek tudatosan alkalmazzák a szexuális közösülést, mint eszközt a föld termékenységének növelésére, és néhány rítus, amely még mindig megtalálható Európában vagy legalábbis nemrégiben még ismert volt, ésszerűen csak egy hasonló gyakorlat csökevényes maradványaként magyarázható meg. "

64 „Az ültetés előtti négy napon a közép-amerikai pipilek megtartóztatják magukat a feleségüktől »azért, hogy az ültetés előtti éjjelen szenvedélyüket a legteljesebb mértékben tudják kielégíteni; sőt — mint mondják — bizonyos személyeket egyenesen megbíznak azzal, hogy a szexuális aktust pontosan abban a pillanatban végezzék el, amikor az első magokat a földbe vetik. « Feleségük igénybevételét ebben az időben a papok a férjekre vallásos kötelességként róják ki, ennek elmulasztása esetén nem szabad elültetniük a magot"— írja J. G. Frazer.

65 „Németországban a gabonát széltében Gabonaanya néven személyesítik meg. Tavasszal, amikor a gabona hullámzik a szélben, a parasztok azt mondják: »Ott jön a Gabonaanya«, vagy: »A Gabonaanya szalad végig a földön«[...]" — írta J. G. Frazer.

66 A Malmizs körzetében élő votjákok (udmurtok) a Földasszonyl tisztelik, akit Muhilcsinnek neveznek.

67 Egyes népeknél különböző okokból megtartóztatták magukat attól, hogy a földre lépjenek, vagy a földet megérintsék. A törzsi társadalmakban például a pubertásba lépő lányokat kunyhókban különítették el. A menstruáló, tehát tisztátalan nő nem szennyezhette be a földet. A japán mikádót a XVI. században, vagy a mexikói zapotek főpapot, Tahiti és Sziám uralkodóit a vállukon vitték, avagy szőnyegen járt, hogy a bennük lévő szent delejt megvédjék, amely a földre lépve kiszivároghatott volna belőlük.

68 H. Uhlig Bali szigetéről vett példát említ: „Az újszülött három hónapig nem érintheti a földet: ezalatt az anyja vagy idősebb testvérei állandóan hordozzák /...] Az a nap, amikor a gyermek először érinti a földet, élete első nagy ünnepe. "

69 Azt is leírta, hogy a „Nők csak aratás idején léphetnek a rizsföldre [...] De itt is szigorúan veszik a menstruációs tabut. '

nü H. Maspero az ókori Kínáról írta, hogy a Földnek istenkultusza volt. Tavasszal, amikor a parasztok megkapták a jelet a földművelésre, addig nem végezték el az áldozatokat, míg nem esett, „[...] mivel »a földisten nem iszik régi vizet«, ezért megvárták az első esőt, és akkor áldoztak a falvakban neki".

11 L. Sz. Vasziljev beszámol arról, hogy Kínában a matrilineáris neolitikumban Földanya-kultusz volt, amely a termékenység mellett még a halottkultusszal is összefüggött. A Sang-Jin-kortól viszont Földisten, azaz hímnemű lett és fallikus szimbóluma a kínai grafikákban tükröződik.

72 A sámánasszonyok — írta L. Sz. Vasziljev — „[...] a hatalmas Földanya papnőit testesítették meg, és szerepük különösen észrevehetővé vált akkor, amikor esőre volt szükség, s termékennyé kellett tenni a földet. Ilyenkor vonultak ki a meztelenre vetkőzött sámánasszonyok a szántóföldekre. Ez a mágikus szertartás széleskörűen elterjedt a világon, mind az ókorban, mind a viszonylag közeli múltban.

73 Sárkány Mihály Fekete-Afrika matrilineáris, gumós növényekből, gyümölcsökből élő törzseinek szokásait vizsgálva, a nőket, mint termelő munkát végzőket figyelte meg. Az egyébként elég általánosnak vehető föld és a nők termékenységének kultusza, itteni „szélsőséges megjelenési formája az évente rendezett asanti 64 J. G. Frazer. 1965. 77. 65 J. G. Frazer. 1965. 77. 66 J. G. Frazer. 1965. 239. 67 J. G. Frazer. 1965. 85. 68 J. G. Frazer. 1965. 337. 69 H. Uhlig. 1985. 142. 70 H. Uhlig. 1985. 158. 71 H. Maspero. 1978. 194. 72 L. Sz. Vasziljev. 1977. 51. 73 L. Sz. Vasziljev. 1977. 55—56.