Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES AND LECTURES - Stirling János: Saliunca (Saliunca)

név a 'saliunca'-ra vezethető vissza. A 'Mária Magdolna füve' később Szenczi Molnár Albert latin szótárába is bekerült, ezt vette át Pápai Páriz Ferenc és Csapó József is.

24 Az értelmezésbeli bizonytalanságok — természetesen nemcsak ennél a növénynévnél és szinonimáinál — már a XVF század végén arra késztették Caspar Bauhin bázeli botanikust és orvost, hogy megpróbálja legalább a szinonimák rendszerezésével az antik és kortárs szerzők névhasználatát egyeztetni. Több kiadást megért Pinax theatri botanici című müvének legteljesebb 1676-os kiadásában a tárgyunk szempontjából érdekes nevek a Nardus montana et celtica jelzésű fejezetrészben szerepelnek, és a zűrzavart alig világosítják meg: Nardus montana et celtica I. Nardus montana radice olivari Nardus montana, Matth. Ang. Ad. Lob. Lugd. Clus. Hist. Caes. Ca, Tab. Radices binas, ternas et quaternas asphodeli modo, habet. II. Nardus montana radice oblonga Nardus mont, longius radicata Cam. ep. III. Nardus Cretica filipendulae radice. Nardus Cretica Valerianae simillima, Hon. Belli, ep. 4. Nardus Cretica Belli Pon. IV. Nardus celtica Dioscoridis. Nardus Celtica, Matth. Cord. hist. Gesn. hört. Tur. Guil. (cui et saliunca) Ad Lac. Lob. Cast. Cam. Tab. Ger. Nardus alpina seu celtica, Clus. Pann. et hist. Nardum Gallicum Ceas. Spica celtica Lugd. V. Nardus celtica altera. Spica celtica, fastigiato flosculorum ordine. Cam. pp. Spica celtica Tab. Nardus celtica repens, Ger. VI. Nardus ex Apulia. Saliunca Neapolitana Lugd. Phu minus Apulum Tab. VIL Nardo celticae similis inodora: in Prodromo descripta VIII. Nardo celticae similis hirculus Hirculus, Ad. Lob. Cam. ep. Caes. Tab. Ger. Hirculus veterum. Clus, in Ger. Lugd. Hirculus et Nardus Samphoritica Ang."

25 Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Plinius História naturálisának egy 174l-es párizsi kiadásában a szövegkiadó kommentátor Joannes Harduinus jezsuita szerzetes filológus lábjegyzetben hivatkozik az értelmezésbeli nehézségekre: 1. Saliunca (Quae saliunca sit hodierno die, baud facile est statuere. Neque 24 Szenei, Molnár A.: Dictionarium Latinoungaricum. Nürnberg, 1604. (lapszám nélkül); Pápai Páriz, F.: Dictionarium latino-ungaricum, Cibinii, 1767, 495.; Csapó, J.: Új füves és virágos magyar kert... etc. Pozsony, 1775. 166: Nála a Valeriana officinalis L. nevei között 25 Bauhin, C: Pinax theatri botanici... (etc.) Basel, 1671. lib. IV. sectio VI. 155