Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Lengyel, Júlia: Vác polgári gyógyszerészetének korai emlékei
VÁC POLGÁRI GYÓGYSZERÉSZETÉNEK KORAI EMLÉKEI 1848-IG LENGYEL JÚLIA Vác alapításáról és történetéről több részletes foirásniunka is készült.[1,2,3] A település keletkezését általában a püspökség alapításával hozzák összefüggésbe. A mai Pest megyének ez a mind iparilag, mind kulturálisan egyaránt szépen fejlődő városa, rendkívül viszontagságos múltra tekint vissza. Az idők során rendre elszenvedte — elsők között — a tatárok pusztítását (1241. márc.17.), majd a török portyázok betörését (1526. szept.), ezt követően a kettős királyság és török uralom alatt is többször cserélt gazdát. Teljesen elnéptelenedett, pl. az 1683. évi összeírásban Vácott csak 3 porta szerepel. [4] 1685 év tavaszán a törökök mindent felgyújtva és lerombolva végleg kivonultak Vácról. A török megszállás után üresen maradt település, magyar és német telepesekkel népesül be. Fejlődése azonban továbbra sem zavartalan. A Rákóczi-féle szabadságharc során — a váltakozó hadiszerencse következtében — ismét többször cserél gazdát. Végül 1709-ben a kivonuló császári hadak Vácot újra felgyújtják, porig égetik. A megmaradt lakosságot még pestis-járvány is tizedeli. Ilyen előzmények után a teljesen elpusztult városban az élet viszonylag hamar megindul. Vácnak 1720-ban 1800, a század végére pedig több mint 8000 lakosa van.[5] A centrális fekvésű, dunai átkelőhellyel rendelkező és vásári kiváltságokat élvező helységben, szívesen telepednek meg kézművesek és kereskedők. Vác közigazgatásilag 1848-ig Püspökvác és Kápialanvác részekből álló mezőváros volt. Míg hazánk más vidékein, pl. Erdélyben és a Felvidéken a XVÏÏI. században az irodalmi adatok európai színvonalú gyógyszerészetről tanúskodnak, Vác esetében csak az 1750-es évekből találunk kevés gyógyszerészi vonatkozású okiratot, vagy más irodalmi forrásanyagot. Először az 1743 évi összeírásban történik említés az iparosmesterek között Püspökvác felsővárosban egy gyógyszerészről (apothecarius).[5] Lehetséges, hogy ez az a Kolb Ádám, akinek a neve az előző évben, az 1742. febr. 8-án tartott községi tanácsülésen a jegyzőkönyvben a tanácstagok között szerepel. [61 1753-ban gyógyszertári vizsgálati jegyzőkönyv is tanúskodik arról, hogy Vácon már működik polgári gyógyszertár, amely Kolb Ádám apothecarius tulajdona. (1. fotókópia) A latin nyelvű gyógyszertári vizsgálati jegyzőkönyv fordítása a következő: ,JÉn alulírott excell.gróf Althán érsek és váci püspök fizikusa, a magyar kir. Helytartótanács rendeletére, amelyet a nagyságos és nemes Aranyi Gábor Pest vármegye alispánja küldött hozzám, köteles tisztelettel jelentem, hogy Wersani Adám és Ujfalussy János urakkal, a dicső és nemes Pest vármegye esküttjeivel együtt Kolb Adám ur váci gyógyszertárát megvizsgáltuk és a gyógyszertárat minden szükséges gyógyszerrel ellátva és felszerelve találtuk. Ennek hiteléül ezt aláírásunkkal és pecsétünkkel megerősített bírálatunkat kiadtuk."' A jegyzőkönyv aláírója az a Caroffolo József orvos és városi fizikus, akit Altban érsek Olaszországtól hozatott, Ő volt nevezetesen Vác első fizetett orvosa.[7] Az 1764. május 12-i tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzése alapján tudjuk, hogy Kolb Ádám gyógyszerész családos volt. Háza a városháza udvara mögött állott és halála után örökösei 2000 frt-ért bocsátották áruba. A város a városháza telkét bővíteni kívánta és 1200 frt-ot igéit érte, de a család nem volt hajlandó az árból engedni.[8] A városházát 1731-ben kezdték építeni a mai Március 15. tér 11. sz. alatt.[9] 1764-ben már Kmoch János Ferencnek van gyógyszertára Vácott. Ezt igazolja, hogy Kmoch gyógyszerész 1764. júl. 24-én panaszt nyújt be Sülbeck Károly nagypréposthoz Dennes nevű kereskedő ellen, mert Dennes 64 féle olyan gyógyszert árul, melyek tartását és forgalmazását a m.kir.
