Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Tüskés, Gábor - Knapp, Éva: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirákulumirodalom tükrében
lyekhez fordulásra ösztönözték. Másrészt ez a motivációs rendszer összevethető a zarándokok nem, életkor és társadalmi rétegződés szerinti összetételével, amiből a különböző életszakaszokra speciálisan jellemző krízishelyzetek is megállapíthatók. Fontos kiemelni, hogy az életpályák pszichoszociális tagolódásának megfelelő, részben mesterségesen konstruált, általánosan érvényesnek tartott, egyénfölötti krízishelyzetekkel ellentétben 20 itt minden esetben az egyént személyesen sújtó, saját életútját megzavaró szükséghelyzetekről van szó, amelyek csupán a vizsgálat során állnak össze egy-egy életszakaszra, nemre vagy társadalmi rétegre sajátosan jellemző tényezővé. Az esetek túlnyomó többségében az egyén biológiai létét, fizikai vagy pszichikai állapotát fenyegető betegségekről, szerencsétlenségekről, természeti csapásokról szerzünk tudomást,amelyek valódi jelentőségét az életpályákat illetően akkor tudjuk megfelelően értékeim, ha egy pillantást vetünk a korabeli életutak néhány alapvető demográfiai jellemzőjére. Ma csak homályos elképzelésünk van arról, hogy az életkor milyen szerepet játszott abban az időben, 21 amikor minden negyedik ember már első életévében meghalt, a felnőtt kort csak minden második ember érte el, s a születéskor várható átlagos életkor — jelentős és néprajzi szempontból fontos társadalmi eltérésekkel 22 — 30 év körül mozgott. 25 A rendelkezésre álló életidő nagymértékű megnövekedése az utóbbi 2—300 évben alapvető változásokat eredményezett az életpályák és az egyes életszakaszok szerkezetében, a generációváluís ütemében, a generációk egymáshoz való viszonyában, a családi és közösségi kontinuitás és stabilitás alakulásában, sőt olyan életszakaszok is kialakultak, amelyek korábban csak nagyon rövid ideig vagy egyáltalán nem is léteztek. 24 A „demográfiai átmenet" időszaka, 25 az életciklusoknak ez a szerkezetváltozása lényegében egybeesik a mezőgazdasági termelés és a családszerkezet 18. század végétől megfigyelhető gyökeres átalakulásával. A történeti demográfia által megrajzolt általános tendenciák okainak feltárása a történeti kutatások feladata, az etnológiai és néprajzi kutatások elsődleges célja ezzel kapcsolatban annak megragadása lehet, hogy egyrészt a jelzett változások előtti demográfiai helyzet milyen társadalmi, gazdasági, kulturális, mentalitásbeli következményekkel járt a paraszti rétegek számára, 2 * másrészt ezek a változások konkrétan milyen hatással voltak az. életpálya megtervezéséről és felhasználásáról alkotott felfogásra, valamint a folklór keletkezésének és hagyományozódásának általános törvényszerűségeire. E vizsgálatok során nem hagyható figyelmen kívül, hogy ahogy a különböző felekezeti, klimatikus, gazdasági, háborús stb. viszonyok ugyanabban az időben különböző területeken egymástól jelentősen eltérő élet-modelleket eredményeztek, 27 ugyanúgy a járványos fertőző betegségek széles körű pusztítása minden korosztályban az elért életkor szerint nagyfokú szóródást, egymástól lényegesen különböző élctútkonstellációkat és generációs viszonyokat, különböző hosszúságú fázisokat tartalmazó, a mainál lényegesen kevésbé standardizált alternatív életutakat hozott létre. 23 A mirákulumszövegekben a fenyegetett, a szenvedő, a valamilyen veszélyhelyzetben lévő ember, annak testi valósága áll az előtérben, amely egyébként a francia és annak nyomán a német etnológiának (a „test etnológiájának") a test, a kultúra és a társadalmi élet közti sokrétű kapcsolathálózat feltárása révén már több, mint egy évtizede kedvelt témái közé tartozik. 29 A különböző szükséghelyzetek mögött közvetve tulajdonképpen mindig a legnagyobb veszély lehetősége, a halál áll. A 16. század második felében és a 17. században Magyarországon, de Európa más részeiben is a lakosság túlnyomó többsége az egyént és közösséget egyaránt sújtó járványok 3 ", háborúk és természeti csapások 31 miatt a fizikai és pszichikai (gazdasági, társadalmi, egészségi) fenyegetettség állapotában él(, amely a leginkább érintett rétegek egyfajta traumatizálódásához, állandó félelem kialakulásához vezetett el, s a testhez és az élethez !ű Erikson 1968., Kohli 1977. 21 Ariès 1980 74. 22 Perrenoud 1978 118—120. 23 Imhof 1981. 169—177. 24 Wendorf 1980. 424., Ariès 1980. 90., Anderson 1985. 25 Imhof 1977. 60. 16 Imhof 1978. 23—24. 27 Imhof 1983. 72—74, 28 Imhof 1983. 25—26., 1985 2 17—18., Kohli 1985. 29 Langages ... 1976., Panseurs ... 1978., Loux 1979., Hinten 1981., Jeggle 1980., 1981. 30 Schultheiss — Tardy 1966. vö. Desaive — Goubert — Le Roy Lad une — Meyer — Müller - Peter 1972. 31 Réthly 1970.
