Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS
A második rész 183 bibliográfiai adatot tartalmaz, rövid összefoglalókkal, illetve mutatókkal kiegészítve: itt megtalálhatjuk a kérdés teljes kül- és belföldi szakirodalmát - ami az utolsó ötven évet illeti. A harmadik rész az orvosi antropológia kutatási területeit próbálja rendszerezni: ezt a fejezetet a szerzők kutatási útmutatónak szánták: a konkrét gyűjtést, kutatást hivatott segíteni ez a tematikus összeállítás. Noha Magyarország egészségügyének helyzete gyökeresen más mint Kolumbiáé, ez a kézikönyv talán a népi gyógyászat magyar művelői számára is hasznos mintául szolgálhat. Magyar László Hoffmann-Axthelm, VV&her.Die Geschichte der Zahnheilkunde. 2. neubearbeitete u. erweiterte Auflage. Berlin — Chicago — London, Quintessenz Verlages-GmbH, 1985.496 p. ill. Walter Hoffmann-Axthelm, aki a Lexikon der Zahnmedizin szerzője is, könyvében a szájbetegségek kezelésének és megelőzésének történetét tárgyalja, az elmélet és a gyakorlat fejlődésének szempontjából egyaránt. A fogászatnak mint szaktudománynak a történetéről szoros értelemben a 18. század óta beszélhetünk, azonban a szakma törtenetét mintegy ötezer éve dokumentálják — közvetve vagy közvetlenül — írott források és szerszámok, eszközök. Walter Hoffmann-Axthelm könyvének első részében a legkorábbi történelmi koroktól a 18. század végéig tartó korszakot tárgyalja tíz fejezetben. A második rész a 19. századtól kezdve a felgyorsult fejlődés fontos állomásait, valamint a fogászati képzés történetét tárgyalja részletes irodalmi hivatkozásokkal, tematikus rend szerint, öt fejezetben, érdekes, olvasmányos stílusban. A második kiadás néhány lényeges vonásban eltér az elsőtől: kép- és dokumentumanyaga sokkal gazdagabb: az egyiptomi és a kelet-ázsiai fejezetek, különösen pedig a röntgendiagnosztikát tárgyaló rész űj szempontokkal egészültek ki. Mindennek az ad különös értéket, hogy e pótlások az első kiadás megjelenése után a szerzőhöz érkezett javaslatok, megjegyzések s az ezeket követő újabb kutatások alapján készültek. Ebbe a változatba már az első kiadás éve (1973) óta megjelent szakirodalom eredményei is bekerültek (különösen jellemző ez az állkapocscsont-törések kezelésével foglalkozó részekre). A kötetet összefoglaló irodalomjegyzék és indexek teszik jól használható, megbízható kézikönyvvé. Ballér Piroska Hortus Eystettensis, Zur Geschichte eines Gartens und eines Buches. -Eine Ausstellung der Universitätsbibliothek 28. November-16. Dezember 1989. Katalog. Hrsg.: Hans-Otto Keunecke. München, Schirmel-Mosel, 1989. 175 p. ill. Schriften der Universitätsbibliothek Erlangen-Nümberg.20. Amint a címben jelzik a kiadók, egy botanikus kert és a benne található növényekről szóló könyv történetével ismertet meg ez a kiadvány. 1989-ben, Erlangenben kiállítást rendeztek „Hortus Eystettensis" címmel, ahol a nevezetes eichstätti botanikus kertre és az alapító hercegérsekre vonatkozó dokumentumokat mutatták be gazdag kéziratos, nyomtatott és ikonográfiái gyűjteményre támaszkodva. Az érdeklődők elé került a Basiüus Besler (1561-1629) gyógyszerész és Ludwig Jungermann (1572-1653) orvos-botanikus közreműködésével „Hortus Eystettensis" címmel több kiadást megért, pompás illusztrációkkal ellátott herbárium több kiadása, valamint mindazon dokumentáció, amely evvel a művel, különböző kiadásaival, közreműködőivel kapcsolatos. Ismertetett kötetünk e kiállítás alkalmából jelent meg az Erlangen-nümbergi egyetemi könyvtár gondozásában. A tulajdonképpeni kiállítási vezető mellet (Keunecke, Hans-Otto: Katalog zur Ausstellung. — 147-170.p.) több tanulmányt tartalmaz a kötet. Brun Appel a dísz- és konyhakertnek induló, de később botanikai hírességgé vált kertet alapító hercegérsek életútjával ismerteti meg az olvasót (Johann Conrad von Gemmingen. Ein Bischof und sein Garten. — 31-68. p.) Három tanulmány pedig a könyvtörténeti adalékokat tárja fel az olvasók előtt:. (Dressendörfer, Werner: Vom Kräuterbuch zur Gartenlust. Der „Hortus Eystettensis" zwischen Medizin, Botanik und Hortikultur. — 69-90.p. Keunecke, Hans-Otto: „Hortus Eystettenis". Zur Geschichte eines Buches. — 91-118.p. Wickert, Konrad:Die Erlanger Exemplare des „Hortus Eystettensis". Ihre Herkunft und ihr Schicksal. — 119-146.p.) A kötet mindazok számára érdekes olvasmány, akik a nagy hagyományokkal rendelkező és napjainkban reneszánszát élő orvos-botanika iránt érdeklődnek, e területet kutatják. A kötet hasznos kiegészítői a rendkívül alapos irodalomjegyzékek, a névmutató és nem utolsó sorban az igen szép illusztrációs anyag. Kapronczay Katalin
