Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Lengyel, Júlia: Vác polgári gyógyszerészetének korai emlékei
A szerzetesi és polgári patika között a torzsalkodás nem szűnik meg. A megye részéről Retteg Ferenc megyei orvos 1815. év áprilisában mindkét patikát megvizsgálja és jelenti, hogy Fuchs József patikáját ,Jó karban találta", míg a szerzetesi patikánál több hiányosságot állapított meg. [25] Fuchs 1816. febr. 20-án még Vácon van és felajánlja a tanácsnak, hogy tanácsi igazolásra a szegénysorsú betegeknek és árváknak ingyen fogja a gyógyszert kiszolgáltatni. Alig 2 éves működés után azonban Fuchs elhagyja Vácot. 1817. májusában már Hoffmann Ádámnak van gyógyszertára Vácon. Hoffmann Ádám 1784-ben született Pesten, római katolikus vallású. Gyógyszerészmesteri oklevelét 1808-ban Pesten szerezte. Beszél magyarul, németül, diákul és tótul. Hoffmann mint katona-gyógyszerész a hadseregnél szolgált. [26] Családos, jómódú, gyermekei mellé francia nevelőnőt hozat. Letelepedési szándékát bizonyítja, hogy hamarosan kertet is vásárol és több mint 20 évig marad Vácon. [21] A kenyéririgység a két patika között továbbra sem kerül nyugvópontra. Hoffmannt többször feljelentik, hogy „a Gyógyszereket szerfölött taksálja." [21] Pereskedik Láncz József seborvossal is. [27] Hoffmann Ádámmal kapcsolatban még egy érdekes bejegyzést olvashatunk az 1830. évi közgy. jk. 4552 sz. alatt melynek értelmében a Helytartótanács arról értesíti, hogy „Bajor Országban Neustadtban meg halálozott Gries József testamentumot tévén Váczi Patikárius Hoffmann Adómnak 200 frt.-t hagyott légyen" [28] Az 1840. év szept. 21-én megtartott patikavizsgálati jegyzőkönyv adatai alapján tudjuk, hogy Hoffmann Ádám „Szentlélekről" nevezett váci gyógyszertárában Theodorovich Máté gyógyszerész segéd és Horváth Adám gyógyszerész gyakornok dolgozik. A gyógyszertár felszerelése, berendezése, működése és a gyógyszerek állapota kifogástalan. [26] Az utolsó bejegyzés szerint 1840. év nov. 6-án Hoffmann Ádám gyógyszerész ana kéri a tanácsot, hogy „mivel ő már aggkorú és lába eltörése által is megnehezült baja Constantin nevű fiának a katonaságból leendő cl bocsátása tekintetéből, a szükséges bizonyítvány neki kiszolgáltassék." [21] Karcsú A. „Vác története" c. könyvében érdemesnek tartja megemlíteni, hogy Hoffmann gyógyszerész ur 10 pfrt-t ad a szabadságharc céljaira, mig a céhek összesen 20 pfrt-t ajánlanak. [29] A szabadságharc során két csata színhelye is volt Vác. A város fejlődése rövid megtorpanás után ismét rohamosan megindul és az ezredfordulóra lakosainak száma meghaladja a 145(X)-at. A második polgári gyógyszertár létesítése azonban több mint 60 évet várat magára, míg 1909-ben Lukács István megnyithatja gyógyszertárát Vácott. JÚLIA LENGYEL, D.Pharm. pharmacist Ernyey Library of History of Pharmacy H-1084 Budapest, Mátyás tér 3. IRODALOM 1. Galgóczy K.: Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye Monográfiája I— III. 1876—77. III. 108—117 p. 2. Karcsu A.: Vác története I—IX. Vácz 1880. 3. Sápi V. Vác története I—II. Szentendre 1983. 4. Sápi V. Vác története I. 103. p. 5. Sápi V. Vác története I. 160. p. 6. Karcsú A.: Vácz története I. 91. p. Vácz 1880. , 7. Karcsú A.: Vácz története I. 108. p. Vácz 1880. 8. Karcsú A.: Vácz története II. 74 p. 9. Sápi V.: Vác története I. 174 p. Szentendre 1983. 10. Karcsú A.: Vácz története VIII. 241 p. Vácz 1880. 11. Sápi V.: Vác története I. 174 p. Szentendre 1983. 12. Pm.Lt.:P F.S.Vm.Közgy. ir. I.IV.l—d.31.1—473. 1767. 13. OL. C37ActaSan.LadA:Fasc.32.NT.l6. 1773—1774. 14. Vác Városi LtAz Irg.Váci Rendh.ir. 1764—1925 .ig 1 856.No. 11.
