Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Sz. Tóth, Magda: II. Rákóczy György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben
(JPistacia vera) hörghurut, majd hosszantartó betegség után a testnek erősítésére adták. A ciprus-diót (Nuces cupressi) összetörve, borban áztatva vérhas ellen használták. A diót (Nuces juglandi) és leveleit füstölésre, poloskák ellen, míg a fának forgácsát a moly ellen alkalmazták. A jujuba (Zizyphus jujuba) szárított gyümölcsét vízzel törték össze s a levét erős köhögés ellen, hólyag és vese bajoknál használták. Ugyenezen célból a gyógyszertárban szirupot is készítettek belőle. A korallok között (Coralo Albi et Rubri) a fehéret nő-, a vöröset himkoralnak nevezték. A vöröset fehéríthették — nőiesíthették — bár a vöröset előnyben részesítették. Mint szárító és összehúzó szert használták különösen a szív, gyomor és máj betegségeinél, de veszedelmes láz fellépésekor is elővették. A sebeston vagy szíriai szilva (Cordia myxa) eredetileg a kelet mediterránban honos fának a gyümölcsét élelmiszerként és gyógyításra, a gyermekeknél gilisztaűző szerként, de csodaszernek is használták. A második csoportban felsorolt gyógyszerek egy része mint háziszer még ma is ismert és használatos, egynémelyikét az orvos rendeli. A Gummi Opoponax az Opoponax chironium gyantájából ma illóolaj készül, régen a gyantát füstölőszerül a halott magzat eltávolítására használták. A Gumi Landani, a Ladanum, a Cistus hypocistos gyantáját a görög szigeteken gyűjtötték. A középkori irodalomban Landanum, Labdanum, Laptanum név alatt is említik. A Sorcolla, helyesen Sarcocolla az Astragallus sarcocolla megszáradt tejnedve, melyet régen Emplastrum Opodeltoch, EApostolicum és más hasonló készítményekhez használták. A Scoria Ferri valószínűleg Scobis Mártis, azaz vasreszelék. Az apróra vagdalt gyökereket, virágokat, gyümölcsöket vagy kérgeket cukor-szörppel vagy mézzel vonták be: az ilyen készítményeket Condita név alatt hozták forgalomba. Ha a cukrot a növényi részeken megszáradni hagyták, a készítményt Confectio-nak nevezték. E csoportba tartozik a Calami condita és a Cortex citri conditus. Az előbbit vizelethajtóként használták, az utóbbi szíverősítő és lázellenes szer volt. A következőkben példaként bemutatjuk az első leltári tétel (Electuarium cradistorum) tartalmát: 7 Sz. A gyógyszer latin neve Raktári mennyiség (1650.dec.28.) Megnevezés mai magyar fordításban 1. Syrupus Petonie Libr. 1, Un. 8. Betonia szirup 2. Zingiber cond. N.c. Cukros gyömbér 3. Radicis Cicoiy N.c. Katáng gyökér 4. Ca lama cond. N.c. cukrozott kálmos 5. Syrupus Coralor N.c. korall szirup 6. Mell crudum Libr. 1. méz 7. Nuces Jugland N.c. dió 8. Syrupus Vomitivum N.c. hánytató szirup Ellentmondások vannak a polcokon feltüntetett edény számok és a leltározott gyógyszerek száma között: pl. a 3. polcon a számbavevő 26 edényt jelez, de ugyanitt csak 23 gyógyszemevet ír a jegyzékbe. Ha feltételezzük, hogy Orient közlése pontos, akkor valószínű magyarázatot az első polc első bejegyzése- vagy az 5. polcnak az ehhez sokban hasonló 28. bejegyzése adja meg: a polcokon több ismeretlen tartalmú edény lehetett és ezeket darabszámra megszámolták ugyan, de tételesen, névszerint nem tüntették fel. A 9. polctól kezdve aztán a jegyzékből arra következtethetünk, hogy a darabszám szerinti számbavételt abbahagyták. 7 A XVI. és XVII. századi drogok és gyógyszemevek második és további tagjait — némileg következetlenül — a jegyzékben az eredeti közlés írásmódját követve írtuk a tanulmány szövegébe, viszont minden szóban nagy betűvel írtuk már csak azért is, hogy ezek a nevek elkülönüljenek az értelmezést szolgáló mai tudományos növénynevektől. Mivel az Orient féle közlést nem volt módunkban összevetni az eredetivel, a leltározóktól származó, nyilvánvalónak tűnő íráshibákat sem javítottuk. Az egyetlen formai változás a számok, rövidítések után következetlenül kitett pontokat, kettőspontokat, vesszőket érintette — ezeket itt egységesítettük.
