Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Győrffy István: Blaskovics László professzor élete és munkássága

BLASKOVICS LÁSZLÓ PROFESSZOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA* GYÖRFFY ISTVÁN Századunk első felének három kiemelkedő szemészeként Grósz Emil, Blaskovics László és iß. Imre József nevét szokták említeni. Mindhárman egyformán nagyrabecsült, kiváló tagjai voltak a magyar orvostársadalomnak, mégis mind a három merőben különböző egyéniség volt. Jelen alkalommal Blaskovics László munkásságáról és életéről szeretnék röviden beszámolni, főképp mivel ő volt első tanítómesterem és személyes élményeim is fűződnek hozzá. Blaskovics 1869-ben született a mai Szlovákiában lévő Rózsahegyen. Atyja Blaskovics Fridolin MÁV igazgató volt. 1879-ben a család a fővárosba költözött, s Blaskovics élete végéig itt tevékenykedett. 1893-ban a budapesti egyetemen avatták doktorrá, s mindjárt Schulek szemklinikájára került. Főnöke annyira meg volt elégedve a szerény de nagytudású fiatalember munkájával, hogy a következő évben már tanársegéddé léptette elő. 1900 és 1904 között pedig első tanársegéde, majd helyettese volt. Blaskovics már egész fiatalon komoly irodalmi tevékenységbe kezdett. 1898-ban jelent meg első értékes műve: „Szemészeti műtéttan orvostanhallgatók és orvosok számára" címmel. E munkája olyan sikeresnek bizonyult, hogy 1912-ben, majd kibővítve 1936-ban újra kiadták, sőt 1938-ban Kreiker szerzőtársával Enke kiadásában „Eingriffe am Auge" címmel német nyelven is megjelent, s akkoriban Európában az egyik legjobb műtéttani munkának számított. 1905-ben, 36 éves korában magántanárrá habilitálták, s mivel Schulek halála után Grósz Emil kapta meg a tanszéket, Blaskovics a Szt. István kórház trachoma osztályának lett a vezetője. Grósz Emil aki abban az időben a kórházügyek kormánybiztosa is volt, a szemészeti ellátás javítására kieszközölte a kormányzatnál, hogy állítsanak fel az országban öt szemkórházat. A budapesti kórház igazgatójává Grósz javaslatára Blaskovicsot nevezték ki. 1912-ben megkapta az egy. tanári, 1921-ben pedig az egészségügyi főtanácsosi címet. 1908—1928 között volt az Állami Szemkórház igazgatója. Közben 1921-ben ki akarták nevezni a Debrecenben felállított új szemészeti tanszékre, de ezt csak helyettesi minőségben vállalta el, míg végül oda 1926-ban Kreiker Aladárt, volt tanársegédét tették meg a klinika vezetőjévé. 1928-ban Hoór Károly halála után a Szigony utcai II. Szemklinika vezetője lett, majd amikor 1936-ban Grósz Emilt nyugdíjazták, s a kormányzat a Szigony utcai klinikát megszüntette, ő vette át a Mária utcai, most már egyetlen szemészeti tanszék vezetését. 1938 őszén súlyos pneumoniát kapott és 69 éves korában elhunyt. Blaskovics elsősorban operatőr-szemész volt. Ifjú korától haláláig műtéti problémák és maga az operálási tevékenység érdekelte a legjobban. Nemcsak egy sor újabb műtétet dolgozott ki, ha * Előadásként elhangzott 1988. február 5-én, a Weszprémi István emlékérem átadása alkalmából rendezett ünnepi ülésen.