Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KÖNYVSZEMLE

A Lapidarium mágikus-asztrológikus-alkimista jellege eddig elriasztotta az orvostörténészeket attól, hogy a könyv orvosi jelentőségét súlyának megfelelően méltassák. Ezt a munkát végezte most el M. V. Amasuno, a montreali McGill egyetem professzora. A kor és a szellemi környezet, valamint a források bemutatása után a szerző a kőzettan orvosi vonatkozásait elemzi, rámutatva Alfonz művének tudománytörténeti fontosságára. Ezután új nyomon indulunk el: Dioszkoridész Materia Mcc//cajának sorsát követhetjük figyelemmel az iszlám világban és Európában, majd e két szálat egyesítve, a megfelelő szövegrészeket spanyol fordításban hozva veti össze Amasuno, Dioszkoridész „helyeit" az Alfonz-féle Lapidarium megállapításával, mindazokat a szöveghelyeket megjelölve és idézve, ahol a két mű közt kapcsolat fedezhető tol. Amasuno, összefoglalójában érdekes következtetéseket von le az antik orvostudomány folyamatos továbbéletéről és jelentőségéről az arab gyökerekből sarjadó 13—14. századi nyugati gondolkodásban. Magyar László Apotheker — Kalender 1989. — Deutscher Apotheker Verlag Stuttgart — Prof. Dr. Wolfgang-Hagen Hein, Frankfurt (Main), és Dr. Werner Dressendörfer, (Bamberg) szerkesztésében jelent meg az 1989. évre a német gyógyszerészet kalendáriuma 12 lapon 1 előlappal és tartalomjegyzékkel. Az illusztrációk hátlapján három nyelvű (német, angol, francia) tárgyleírás és szakmai irodalom található. A szerzők a gyógyszerészet képző- és iparművészeti emlékeiből válogattak; kezdve a 15., 16. századi faedényektől napjaink grafikai (exlibris) vagy festészeti alkotásaiig. De nem hiányoznak az évente közölni szokott gyógyszertári enteriőrök, fajanszok, mozsarak fotói vagy gyógynövények régi grafikai ábrázolásai sem. Hein prof. ez évben is bemutat egy újonnan felfedezett festményt Krisztusról, mint a lélek patikusáról. Koning professzorral együtt pedig a szép durlachi fajanszokról értekeznek bemutatásuk kapcsán. Örömmel számolhatunk be egy újabb magyar vonatkozású közlésükről is. Hazánk gyógyszerésztörténeti emlékcinek bemutatására csaknem évente szentelnek egy lapot. Ez év augusztusi oldalán közlik Szentessy Lászlónak, az Almásneszmélyen élő kiváló grafikus- és festőművésznek három képéből álló sorozatát, amelyet a helyi „Gyógyforrásához címzett patika számára készített. A tryptichon középső képe az ottani kénes gyógyvíz múltjára utal. Lucius Aurelius Gallus Pannónia kormányzójának egy légionáriusával együtt századunk elejének dámája áztatja benne beteg tagjait. A jobb oldali kép ,,Ferenc"et ábrázolja, Nagy Lajos királyunk orvosát, aki ott alapított ispotályt 1365-ben. A bal oldali képen pedig Torkos Justus János pozsonyi főorvos található, aki nemcsak a közismert taksát állította össze, hanem kiváló kémikus is lévén, 1746-ban a dunaalmási termát is analizálta. Mindezeket élénk színekben, finom iróniával adja elő művészünk. A naptár 49x49 cm nagyságú lapjainak nyomdai kiviteléről, képeinek finom színgazdagságáról, a kísérő tanulmányok magas színvonaláról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlékezni. Benkő Ferenc Appleby, John H.: A selective index to Siberian, Far Eastern and Central Asian Russian Materia Medica. University of Oxford. Wellcome Unit for the History of Medicine Research Publications. Number VIII. Oxford, 1987. 48. A természetes gyógyanyagok vizsgálata, beleértve a népi gyógyászatban használatosakat, mostanság előtérbe került. A jelentősen növekvő számú mai és nem csak kegyeleti értékű régibb irodalomban mutat irányt a szerző összeállítása. Bevezetőben röviden vázolja a kutatás történetét, a 18. századi gyökerektől napjainkig. A materia medica egyes elemeit a következő rendben tárgyalja: elsőként a növényvilág jön, botanikai rendbe sorakoztatva az egyes egyedek. A szócikk első információja a tudományos név, majd a szinonimák (sajnos az orosz (?) nevek