Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

TANULMÁNYOK - Bánóné Fleischmann Marianna: A hazai munka- és iparegészségügy vázlata 1945-ig

be Million ausmachende Bevölkerung des Randgebietes, sondern auch die der Einwohner der Hauptstadt von 1 Millionen Seelen. Das Studium befasst sich im Weiteren mit der Gestaltung der, mit dem industriellen Beruf verbundenen Erkrankungen und Unfällen. Danach stellt der Verfasser die Entwicklung des Industrievelwaltungswesens in Ungarn durch die Bekanntgebung der, zum Schutz der Gesundheit der Industriearbeiterschaft dienenden Gesetze und Verordnungen vor. Im letzten Teil des Studiums handelt es sich um die Entwicklung und die Rolle des Arbeiterschutzes der heimischen Sozialversicherung. Der Verfasser behauptet, dass die Sozialversorgung der Arbeiterschaft bis zur Befreiung des Landes, nicht ausreichend war. Die Krankenversorgung blieb bis zum Ende zersplittert und die Sozialleistungen der verschiedenen Versicherungsanstalten wiesen einen bedeutenden Unterschied auf. Die Krankenversicherung der, den entscheidenden Teil der Bevölkerung bildenden landwirstschaftlichen Arbeiterschaft, konnte — mit Ausnahme der Zeit der Räterepublik — zu keine Lösung kommen. IRODALOM 1. Thirring Lajos: Népgyarapodás és néptömörülés Magyarország mai területén. Magyar Statisztikai Szemle 1931. 5. 2., 5., 6., 7. Berend T. Iván—Ránki György: A Budapest környéki iparövezet kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. k. Bp. 1961. 536—570. 3. Bánóné Fleischmann M. : Az ipari munkásság egészségügyi ellátásának vizsgálata újpesti modell alapján (1831—1950) Kandidátusi értekezés, 1983. 4—11. 1—21. irodalmi vonatkozás 4. Thirring Lajos: i. m. Magyar Statisztikai Szemle. 1931. 3. 8. Ruisz Rezső: A magyar városok iparosodása. Statisztikai Közlemények 95. k. Bp. 1934. 20—29. 9. Bánóné Fleischmann M.: Kandidátusi értekezés, 12—14. (21—48 irodalmi vonatkozás) 10. Bánóné Fleischmann M.: Kandidátusi értekezés 15—17. (48—86 irodalmi vonatkozás) 11. Bánóné Fleischmann M.: Kandidátusi értekezés, 19—28. (128—148 irodalmi vonatkozás) 12. Szél Tivadar: Egészségügyi Statisztika, Bp. 1930. 155. 13. Pach Henrik: A magyar munkásegészségügy, Budapest, 1907. 88—90. 14. Pach Henrik: i. m. 27. 15. Szél Tivadar: i. m. 156. 16. Szél Tivadar: i. m. 347. 17. Szél Tivadar: i. m. 352. 18., 20., 22. Bánóné Fleischmann M.: A settlement hazai megtestesítője. Egyetemi Szociálpolitikai Intézet — Újpest. Orvostörténeti Közlemények, Budapest, 1983. 125. évf. 8. sz. 19. Bánóné Fleischmann M.: A rehabilitáció hazai úttörője: dr. Gándi Jenő (1886—1944) Orvosi Hetilap, 125. k. 8. sz. 21. Bánóné Fleischmann M.: Kandidátusi értekezés, 62. 237. ir. von. 23. Pach Henrik: i. m. 55—56. 24. Pach Henrik: i. m. 62—65. 25. Bánóné Fleischmann M. Kandidátusi értekezés, 81—85. 320—323. ir. von. 26. Bánóné Fleischmann M.: Kandidátusi értekezés, 85—90. 326—333. ir. von. 27. Pach Henrik: i. m. 100-120. 28. Szél Tivadar: i. m. 157—160. 29. Szél Tivadar: i. m. 390—393. 30. Pach Henrik: i. m. 17-25. 31. Chy zer Kornál : Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye, Budapest, 1854—1905. 32. Atzél Elemér: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye, Bp. IV., V., VI. k. 1905-1928. között. 33. Melly József: A közegészségügyi és a társadalombiztosításra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye, 1910—1930, Budapest, 1931. 34. Gyürky T.—Melly J.: Az iparűzés egészségügyi feltételei (Törvények és rendeletek), Bp. 1931.