Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

TANULMÁNYOK - Rex-Kiss Béla: In memoriam Ludwik Hirszfeld, a nagy lengyel orvostudós (1884—1954)

foglalkozott, érintve ezzel kapcsolatban a placenta átjárhatóságának szerepét is. [28, 29, 42, 43] A témával Landsteiner és munkatársain (Wiener, Levine) csak évekkel később (1939—40) kezdtek foglalkozni az Rh-faktor felfedezésével kapcsolatban. Hirszfeld széles érdeklődési körére jellemző az is, hogy foglalkozott az újszülöttek nemi arányának alakulásával is, az. anyák vércsoportjának figyelembevételével. Zborowski-va\ együtt 1925-ben közölte vizsgálatainak eredményeit, amelyek szerint az AB csoportú anyák újszülöttei között több volt a fiú, mint a más csoportú anyák újszülöttei között. ]26] A vc .söpörtök és az újszülöttek nemi aránya (sex ratio) közötti összefüggést a későbbi években számosan vizsgáltak. Az eredmények azonban egymásnak ellentmondóak, így általánosan elfogadott álláspont ebben a kérdésben még ma sem alakult ki. [29] Hirszfeld tudományos munkásságát nemzetközileg is széles körben elismerték. Ennek egyik jele volt, hogy az 1937-ben Párizsban rendezett nemzetközi transzfúziós kongresszuson a vércsoport-szekció elnökségére őt kérték fel. Részt vett az 1948-ban Budapesten rendezett centenáris orvoskongresszuson is hazája képviseletében. Két egyetem (a prágai 1950-ben és zürichi 1951-ben) „honoris causa" doktorrá fogadta. Több külföldi tudományos társaság is tagjává választotta. Hazájában tagja volt a tudományos akadémia elnökségének, alelnöke volt a wroclawi tudományos társaságnak, 1951-ben az Állami Díj 1. fokozatával tüntették ki. Hirszfeld 70 évig élt és 50 éven keresztül csak tudománnyal foglalkozott. Irodalmi munkássága is igen jelentős. 400 tudományos közleménye jelent meg, több nyelven. Legjelentősebb irodalmi termékének 1928-ban megjelent könyvét tekinthetjük. A Konstitucionsserologie und Blutgruppenforschung, amely a német Springer cég kiadásában jelent meg Berlinben, hosszú ideig jelentős forrásmunkának számított. Autobiográfiája „Egy élet története" (História jednego zycia) címen 1946-ben jelent meg. [17] A Hirszteldről elnevezett wroclawi immunológiai és kísérleti terápiás intézet