Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
TANULMÁNYOK - Rex-Kiss Béla: In memoriam Ludwik Hirszfeld, a nagy lengyel orvostudós (1884—1954)
tóintézetben kapott asszisztensi állást. Főnöke Emil von Düngern volt. Kezdetben parazitológiai témákkal foglalkozott, majd bekapcsolódott Düngern rákkutatási munkájába, amely abban állott, hogy kereste az összefüggést a vércsoportok és a rák között. Nyilvánvaló, hogy Düngern meghatározó szerepett játszott Hirszfeld későbbi tudományos munkájának legfontosabb témája tekintetében. Hirszfeld életrajzában nagy elismeréssel írt Dungern-ről és neki tulajdonítja a prioritást a konstitucionális szerológia területén. Hirszfeld csak 2 évig dolgozott Düngern mellett. 1911-ben Svájcba (Zürichbe) ment, ahol az egyetem Közegészségtani Intézetében nyert alkalmazást. Itt előbb elsősorban bakteriológiával foglalkozott. (Felesége, akit Berlinben ismert meg, a gyermekklinikán, mint asszisztens dolgozott.) Később Klemper és Dieted társaságában foglalkozott a golyva pathológiájával is. (Ez a betegség ugyanis Svájcban igen gyakori volt.) Vizsgálataik eredményeképpen megállapítottá'', hogy a goly va keletkezésében a jódhiánynak van szerepe. Munkássága elismeréseként az egye i habilitálta, s mint ilyen egy szemeszteren keresztül az egyetemen előadásokat is tartott. Hirszfeld az első világháború kitörése után Svájcból előbb Lengyelországba akart nenni, hogy harcoljon hazája, illetve szülőföldje felszabadításáért, de ez a terve nem sikerül, -só (és Lengyelország keleti területe) Hirszfeld születésének idején Oroszországhoz tartozót: 1 igyanis Lengyelország 1795-ben elvesztette függetlenségét és területét Poroszország, Oroszország és Ausztria egymás között felosztotta. 1815-ben újra felosztották és ennek eredményeként Lengyelország nagy része Varsóval együtt az orosz birodalom része lett. Ekkor úgy határozott, hogy a szerb frontra megy és felajánlja szolgálatait a szövetségeseknek. Elhatározását tett követte. 1915 februárjában feleségével együtt elhagyta Svájcot, hogy Görögországon keresztül Szerbiába jusson. Olaszországon át előbb az adriai kikötővárosba, Brindisibe, majd onnan görög hajóval Athénba utazott. (Felesége csak Firenzéig ment vele s átmenetileg ott is maradt.) Athénből Szalonikin keresztül Nis-be ment, ahol akkor a szerb kormány székelt. Itt a kormánytól megbízást kapott egy bakteriológiai osztály vezetésére a Valjevo-ban felállított katonai járványkórházban. Felesége 1915 őszén utazott utána. Nem sokkal ezután a Monarchia csapatainak előrenyomulása miatt a szerbeknek ki kellett üríteni egész Szerbiát s így Valjevót is. A szerb hadsereggel Hirszfeldéknek is vissza kellett vonulniuk. Ez csak Albánia, illetve az Adria felé volt lehetséges, mivel közben a bolgárok elfoglalták Macedóniát. Az út rettenetes téli hidegben és a magas hegyeken keresztül sok szenvedéssel járt. Végül Giovanni di Medua-nál sikerült elérniök a tengert, ahonnan Hirszfeldéket egy olasz hajó átszállította Brindisibe. Innen már vonattal sikerült tovább utazni. Rómán keresztül Zürichbe utaztak, ahol Hirszfeld újra elfoglalta munkahelyét. 1916 elején angol közvetítőn keresztül Korfuból, ahová a szerb hadsereg maradványait szállították, a szerbektől meghívást kapott. Segítségét kérték a járványok elleni küzdelemhez a fronton. Egyben arra is kérték, hogy vásároljon egy bakteriológiai laboratóriumhoz szükséges felszerelést és azt is vigye magával. Hirszfeld a kérésnek eleget téve feleségével együtt ismét elhagyta Svájcot és Rómán keresztül olasz hajóval Korfu szigetére utazott. Innen egy görög hajó Szalonikibe szállította őket, ahol akkor már az entente csapatai állomásoztak. Itt Hirszfeld rendelkezésére bocsátottak egy bakteriológiai laboratóriumot, amely egy 1000 ágyac katonai kórházhoz tartozott. Legfőbb feladata a kiütéses tífusz elleni küzdelemben való részvétel volt. Emellett természetesen sok hastifuszos beteg is volt. Felfedezett egy addig ismeretlen Salmonella törzset, amit Salmonella— C-nek nevezett el. (Ezt később róla Salmonella— Hirszfeldi-nek nevezték el.) Eközben malária és paratifusz fertőzésen is átesett. [19, 20] Közismert, hogy az entente egy egész hadsereget tett partra a Balkán-félszigeten, elsősorban a görög partokon. A hadseregben az európaiakon (franciák, angolok) kívül nagyon sok, a gyarmatokon besorozott katona is volt. Ennek következtében abban a kórházban is, amelyhez a Hirszfeld által vezetett laboratórium tartozott, sok különböző nemzetiségű és fajtájú beteget kezeltek.
