Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
KÖNYVSZEMLE
Nem lenne érdektelen nemcsak az orvostörténet, hanem a modern értelemben vett szemiotika szempontjából is, Eich mintájára, legalább a 18. és 19. századi magyar szerzők szimptomatológiai munkáit átvizsgálni. Pl. a „Közhasznú Esmeretek Tára", amelyet a német „Conversations-Lexikon" alapjának írtak, a semiotica címszót (10. kötet, Q-Snyders, 1834, p. 427) kimondottan „szimptomatológia" értelemben tárgyalja: „kórjeltudomány vagy inkább életjeltudomány (... )". Kicsi Sándor András Engeser, M.: Der ,, Liber Servitoris" des Abulkasis (936—1013) Übersetzung, Kommentar und Nachdruck der Textfassung von 1471. Mit einem Geleitwort von R. Schmitz. In Kommission Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart, 1986. 270+128 p., 6 Abb. Abulkasis vagy Albukasis (voltaképpen Abu '1 Kászim), az arab tudományos virágkor valóban arab szerzőinek egyike. Liber Servitoris címen ismert munkája a 17. századig kézikönyve maradt a gyakorló gyógyszerészeknek. Mint a címből is látszik, ez a könyv elsősorban az orvos mellett, a gyógyszerek elkészítésével foglalkozó asszisztensek, segédszemélyzet számára készült, s éppen praktikus mivolta, technikai aprólékossága céltudatos tömörsége teszi a művet rendkívül érdekessé. Marianne Engeser az eredeti arab munka Európában, a 10. századtól használt latin fordításának kiadására vállalkozott. A szövegkiadás négy részből áll: az első rész a művet és alkotóját mutatja be, datálási problémákat oldva meg, a második rész a latin szöveg német nyelvű fordítása (a fordító nem az első nyomtatott, hanem a szövegkritikai vizsgálatok alapján legjobbnak bizonyult, 1471-es, velencei kiadást vette alapul), a harmadik egység a latin s német szöveg kritikai, gyógyszerészeti, filológiai és tartalmi kommentárja, végül az 1471-es kiadás facsimile szövege olvasható. Engeser különösképpen könyve harmadik részében, a kommentárokban nyújt magas színvonalú, s értékes teljesítményt: mind a szövegkritikai apparátus, mind pedig az Abulkasis-mű tartalmi elemzése igen jól sikerült, a bibliográfia nagy segítséget nyújthat a további kutatásokhoz, a mutató pedig azok zámára fontos, akik csak egy-egy gyógyszernek, fogalomnak szeretnének e szövegben utánanézni. Egyedülálló teljesítmény a Liber Servitoris kéziratainak és kiadásainak regisztere is, bizonyára sok évi munka fekszik benne. Engeser munkája példa lehet arra, hogyan kell vagy hogyan kellene, nehezen hozzáférhető szövegeket a kutatás számára kiadni s értelmezni. Magyar László Essays of Robert Koch, transi.: K. Codell Carter. Westport, New York, Connecticut, London. Greenwood Press, 1987. 189+25 p. A Contriburtion in Medical Studies sorozatának 20. kötetét az iskolateremtő német bakteriológus, Robert Koch tanulmányainak szentelte. A fordító K. Codell Carter előszavában kifejti, hogy nem illusztratív gyűjteményt akart összeállítani Koch kétszázra rúgó tanulmányainak sorából, hanem ellenkezőleg, az a cél vezérelte, hogy a szerző gondolkodási rendszerének koherenciáját mutassa be. A tudós korai tanulmányai kerültek így most e kötetbe az anthrax (1876. 1881, 18 82), a kolera (1884 1. és 2.) a tuberkulózis (1882, 1883, 1884) és a sebfertőzés (1878) kutatásáról. Azokkal az új kutatási módszerekkel ismertetik meg ezek az angol nyelven olvasót, amelyek a múlt század végének teoretikai problémáit oldották meg, illetve problémáinak megoldásában játszottak szerepet. Ügyesen kiválasztott befejezésként a X. Nemzetközi Orvoskongresszuson 1890-ben Berlinben tartott előadás szolgál, amely akkor a bakteriológia kutatásának legfőbb eredményeit és princípiumait foglalta össze. Carter huszonöt oldalas tanulmányt közöl Koch tudományos pályájáról, amely ugyan terjedelme miatt nem mérhető a német tudós munkásságát feldolgozó irodalomhoz, mindazonáltal a pálya kulcspontjait áttekinti. Igen komoly munkát végzett Carter Koch jegyzetapparátusának átdolgozásában, nemcsak a téves hivatkozási helyek, pontatlanságok eltüntetésével, hanem azon korabeli referenciák összegyűjtésével is, amelyek az eredeti tanulmányokból hiányoztak. A fordítások nyelvezetével kapcsolatban megjegyezhető, hogy a
