Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

ADATTÁR - Nagy Mária: Prof. Dr. Kovács Gyula (1899—1987) és az Állatorvostudományi Egyetem Biographiája (1787—1987)

Az Állatorvostudományi Egyetem Biographiájának címlapja I. SZ. TÁBLÁZAT Az állatorvosképzés korszakai I. Egyetemi állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet (1787—1851 II. Pesti állatgyógyintézet (1851—1875) III. Magy. Kir. állatorvosi tanintézet (1875—1890) IV. Magy. Kir. állatorvosi akadémia (1890—1899) V. Magy. Kir. állatorvosi főiskola (1899—1934) VI. József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem mezőgazdasági és orvos kara (1934—1945) VII. Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Kara (1945—1952) VIII. Állatorvostudományi Főiskola (1952—1962) IX. Állatorvostuodmányi Egyetem (1962— ) Az ismertetett 86 oktató közül 32, tehát az oktatók mintegy 40%-a volt humánorvos. Az orvosok közül 15-nek kettős, sőt hármas-orvosi és állatorvosi diplomája is volt egyben. Közülük négyen (Eisenmayer, Fettich, Hasskó, Nádaskay) előbb voltak állatorvosok és csak azután lettek humánorvosokká. Az orvosok nagyon különböző ideig tanították az állatorvosokat. Korányi Sándor vagy Entz Béla 1—1 évig, ugyanakkor Magyary-Kossa40 évig, Hutyra Ferenc 45 évig vett részt az állatorvosok oktatásában. Az állatorvosképzésben a humánorvosok főleg a első hat periódusban tevékenykedtek. Az I.ben — 1787—1851 között öten (Tolnay Sándor, Dr. Stulfa(Széky) Péter, Dr. Kozarics György, Dr.