Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

ADATTÁR - Kiss László: A himlőoltás kezdete Hont megyében a XIX. század első évtizedeiben

A HIMLŐOLTÁS KEZDETE HONT MEGYÉBEN A XIX. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN KISS LÁSZLÓ Bene Ferenc mindössze 26 éves, mikor a Carrotól kapott oltóanyaggal 1801. augusztus 27-én először olt Pesten himlő ellen. A pár évvel később a himlőoltást Gömörben meghonosító Marikovszky György is alig lépi túl a harmincat. Az első jelentős magyar nyelvű himlőértekezés szerzője, Váradi Sámuel, művének megjelenése idején — 1802-ben — 29 éves. A magyar orvostörténelem e közismert alakjainak korára hivatkozva, azt szeretnénk sugallani, hogy a himlőoltás bevezetése Magyarországon elsősorban annak az orvosgenerációnak köszönhető, amely röviddel a századforduló előtt szerzett orvosi oklevelet. Valószínű, hogy megyei szinten is ott indul be leghamarább a vakcinálás, ahol fiatal, Jenner felfedezésének jelentőségét megértő s vele élni akaró orvos áll a megyei egészségügy élén. E feltételezés közvetlen bizonyítéka a vakcinálás bevezetésének Hont megyei története. Hont megye főorvosa az 1780-as évektől 1804-ben bekövetkezett haláláig: La Rose Ferenc. A porosz fennhatóság alatt álló Sziléziából származó orvos az 1778/79-es tanévben végzett Budán, az erdélyi BenkőSámuellel együtt [1]. A tenesmusról írt orvosi disszertációján kívül egyéb irodalmi munkássága nem ismeretes [2]. Jenner felfedezése idején La Rose már túl van az ötödik X-en s valószínűleg betegeskedik is. Ezért Hont megye közgyűlése egy második orvosi állás létrehozását határozza el. [3]. így kerül 1799-ben Hont megyébe ,,második orvos"-i címmel a fiatal Kis János doktor [4]. S éppen ő lesz a himlőoltás kezdeményezője Hontban! Az 1802. április 12-i vármegyei közgyűlésen Kis János doktor előterjeszti a ..Tehén Himlőbé oltásának hasznát" s egyben a megyegyűlés támogatását kéri a Pestre való menetelhez, ahol magát a himlőoltásra ,,alkalmassá tenni" kívánja. A „Tekintetes Rendek" úgy döntenek, hogy nemcsak neki, de — fokozatosan — a megye „Seb Orvosainak" is lehetővé teszik, hogy Pesten ,,75 Napok alatt a Tehén Himlő bé oltásának módját" elsajátítsák. Apesti továbbképzés minden napjára 1 forint 30 krajcár napidíjat és az útiköltség megtérítését is jóváhagyja a megyegyűlés [5]. Elsőként tehát Kis János orvos és Rédli Ignác, az Ipolymelléki járás seborvosa utazhat Pestre, még az év áprilisában. S bár a megszabott tanulási időt három nappal túllépik, a megyegyűlés nem rója meg őket, sőt napidíjukat is 2 forintra emeli [6]. Az első Hont megyei himlőoltás mégsem az ő nevükhöz fűződik! Az 1802. augusztus 9-i jegyzőkönyv ugyanis arról tudósít, hogy Borbély Mihály, a Báti járás seborvosa 119 gyermeket oltott be. A megye rendjei tudomásul veszik a jelentést és meghagyják a többi orvosnak is, hogy három hónaponként jelentsék: mennyi gyermeket oltottak be [7]. Valószínű tehát, hogy a vakcinálás igazi úttörőjének Borbély Mihály, az Ipolypásztón (ma: Pastovce, Csehszlovákia) állomásozó járási seborvos tekinthető. Állításunkat a megyei jegyzőkönyv azon bejegyzésére alapozzuk, mely 35 forint kifizetését rendeli el Borbélynak ,,a himlő bé oltásának meg tanulására, úgymint a próbát szenvedő gyermekek Pesten való tartására" tett költségei-