Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
ADATTÁR - Lengyel Júlia: Régi patikák Pest megyében a XVIII—XIX. században (Ráckeve)
A név valószínűleg téves, mert a későbbiek során Okén Alajos, sőt Okenfusz Alajos nevével egyaránt találkozunk egyidejűleg a ráckevei gyógyszertárral kapcsolatban. A fentieket igazolja az 1840 szept. 9-én kelt gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyv: „Rácz-Kevi városában létező Szt. Háromság című Gyógyszertár mellynek tulajdonosa Okén Alajos R. Cath. 29 esztendős született Budán, 1839 esztendőben szereztetett gyógyszerész mester. Beszél Magyarul, németül, Diákul és keveset Oláhul." A jegyzőkönyv szerint a gyógyszertár kifogástalanul felszerelt, a gyógyszerek ,,megvizsgálva jók és hibátlanoknak találtattak". [21] (Egy 1850-ben kelt bejegyzésben viszont az Okenfusz név fordul elő.) ,,... a helybeli patika melly a város tudomása szerint mindig szabad adás vevés alatt állott s mellynek eredete bizonytalan jelenleg Okenfusz Alajos tulajdona a ' ház. azonban hol a ' patika kvan az Uradalomé'... [22] Okenfusz 1851-ben távozni kíván Ráckevéról Mexikóba, hol családja tartózkodik és útlevélre nyújt be kérelmet. A kérelemhez a tanács a következő ajánló sorokat csatolja: ,,Okenfusz Alajos iránt — kiről a Tanács sem political, sem erkölcsi tekintetben nem tud semmi rosszat s kit békés jellemű egyénnek ismer — egy jó bizonyítvány rendeltetik kiadatni". Az akta aláírója Joanovics György főszolgabíró. [23] Görtl Ernest gyógyszerész nevével Ráckevén először 1844-ben találkozunk, bár ekkor még, mint a fentiek igazolják, Okenfusz Alajos a gyógyszertár tulajdonosa. 1850-ben viszont Dr. Kiló Károly már Görtl Ernő helybeli patikust panaszolja be, hogy rossz orvosságot készít és távollétében diploma nélküli segédje látja el a munkát. 1851-ben Görtl ellen Joanovics főszolgabíró is panaszt emel. Görtl a vádakat visszautasítja és ,,alacsony rágalmaknak" nyilvánítja. [24] Görtl Ernő gyógyszerész, diplomáját 1840-ben szerezte, családos, felesége Jeszenszky Eszter. Görtl 1844—1859 között működik Ráckevén. [25] 1860-ban a ráckevei tanács már Vargái Antal nevére fizeti ki a gyógyszerszámlát, 51 forintot. [26] A Magyar Gyógyszerészek Evkönyvében azonban még 1862-ben is Görtl Ernő szerepel, mint 'ráckevei gyógyszerész. [27] Vargái Antal gyógyszerész 1830-ban született, diplomáját 1855-ben szerezte, ekkor már ráckevei lakos, mint ezt az adókönyv is igazolja. [28] Tehetős polgár, családos, házzal, földdel rendelkezik. [29—32] Oláh szerint 1857-ben még az ő tulajdonában van a ráckevei reáljogu, a Szentháromságról elnevezett patika. [33] Ugyanakkor a Gyógyszerészek Naptára 1837—74-es kiadásának adatai szerint Zacsovics Iván a ráckevei patika tulajdonosa. [34] A különféle gyógyszerészi évkönyvek adatai szerint a század végéig 1879-től Drasnyák Frigyes, 1883-tól Bicskei Béla, 1891-től Wéhner Ede gyógyszerészek dolgoznak Ráckevén. [35—36] Az előforduló ellentmondó adatokat csak egy esetlegesen előkerülő levéltári okirat tisztázhatja. A több mint kétszáz éves hagyományai rendelkező ráckevei gyógyszertár a mai Pest megye egyik legrégibb gyógyszertára. Nem egy tulajdonosa, kezelője igazi hivatástudattal, szakmaszeretettel látta el munkáját, mint például Burkhardt András, aki szorgalmasan gyűjtötte a gyógynövényeket, sőt elismert hozzáértéssel termesztette is azokat, vagy Okén Alajos aki nemcsak lelkiismeretes szakember, mint ezt a gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyvei is igazolják, hanem városának megbecsült polgára is volt. A ráckevei gyógyszertár a maga idejében jelentős szerepet töltött be nemcsak Ráckeve, de a meszszi környék gyógyszerellátásában is, hiszen a XVIII. századnak még a második felében is alig található patika a mai Pest megye területén. JULIA LENGYEL D. Pharm pharmacist Ernyey Library of Hist, of Pharmacy H— 1084 Budapest, Mátyás tér 3.
