Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kótay Pál :Színek az orvos Köleséri Sámuel életében
V. hó 9-én teológiai doktorrá avatják. Vallástudományi értekezése: „De benedictione gentium Abrahame- promissor (XXII. 18. Franequ. a. 1684. plag. 4. V2 in 4.) Egyetemi tanulmányait befejezve s mert időközben 1683-ban atyja is meghalt, két doktori minősítéssel s a legjobb ajánlásokkal 1685-ben hazatért Debrecenbe. Sajátkezűleg írja a szegényes szövegű feljegyzések közé: „An 1685 9 May. En ifjú Köleséri Sámuel terhes és hosszú bujdosásaimból érkeztem Debrecenben az én szerelmes Asszonyom Anyámhoz s két árva húgaimhoz Sárihoz és Susánához" Bujdosás, ,,peregrinatio". A nyelv az élettel együtt gazdagodik, fejlődik, változik. Benko Samu „külföldi egyetemjárás' L nak fordítja, nagyon helyesen. A szó lényegét világosabban, pontosabban fejezi ki. Hangzása azonban a korabeli szövegben, úgy érezzük, az évszázadokon áttűnő világ hangulatát hívebben, megelevenítőbben idézi. Hazatérése után bemutatkozó prédikációját pártfogója, Teleki Mihály kancellár kívánságára annak birtokán, Gernyeszeg templomában tartotta. Bemutatkozása nem sikerült. A Miatyánk elmondásába belezavarodott. Kölesérit nagyon sértette a kudarc. A templomból kijövet patrónusa e szavakkal fogadta: „Papságodból úgy látom meg nem élsz, nem tanultál-e medicinát?' Köleséri nagyon érzékenyen érintve bevallotta, hogy medicinát is tanult. Teleki 1000 forintot adott neki és visszaküldte Leydenbe. Orvostanhallgatónak iratkozott be az ottani egyetemre. Némelyek azt állítják, hogy azzal az 1000 forinttal Bécsnél tovább nem ment. „Az bizonyos — írja Pataki —, hogy idejét jól kihasználta és orvosi diplomával tért vissza Erdélybe." Maradjunk tovább hívek Weszprémi tömör, tárgyilagos, tapintatos hangjához és kövessük Köleséri sorsát: „Visszatért ugyan hazájába, de saját tapasztalatából megállapította, hogy sehogy sem való isteni szolgálatra." (Succinta Medicorum I. száz 167 Bp. 1960) Weszprémi (Succinta Medicorum II. száz második rész 1781 609. o.) Köleséri egyik fontos állomásáról ezt írja: ,,.. .Főleg a franekeri iskolát látogatták a hittestvéreink... Mivel igen hosszú volna ezt az évsorrendben kiállított névjegyzéket teljes egészében kiírni, ezen a helyen csak azokat szándékozom fölsorolni, akik az orvostudomány elsajátítása végett tartózkodtak Franekerben".. .többek között 1686-ban Köleséri Sámuel. Ez az egyetlen nyom, mely Köleséri 1685. év utáni hollandiai tartózkodását jelentené. Ez is csak az itthoni anyakönyvben található. 1686 után sem a leydeni, sem a franekeri egyetem anyakönyvében Köleséri nevével nem találkozunk. 1688-ban már Teleki Mihály szolgálatában, /. Apafi Mihály környezetében említi M. Zemplén Jolán. [17] Weszprémi István első kötetében Köleséri arcképének megrajzolása után a 172 oldalon időrendben felsorolja műveit. Az első három mű, a leydeni és a franekeri bölcsészet, illetőleg a teológiai doktorságért írott értekezése után hosszabb időrendi szünet következik. Negyedikként 1707-ben a „Dissertatio de Scorbuto Mediterraneo" című szerény 12-ed rét nagyságú kötet jelenik meg. Ezt Szebenben „Ad normám Philosophiae Mechanicae" adta ki Michael Hortzdörffer. A címoldalon Samuel Köleseri de Keres-eer név mellett az összes címeit olvashatjuk: „császári és királyi ő szent felsége nemes kormányszékének és az erdélyi helyőrségeknek rendbeli tartományorvosa és az egész erdélyi bányaüzem felügyelőjét Az előszó „Praefatio ad Lectorem", az olvasóhoz szól. Papírja durva, a betűtípusok primitívek, a szedés elfogadható. A meglehetősen takarékos díszítés, a fejléc és az iniciálé a barokk nyomtatványok megszokott képét mutatja. Semmi sem utal arra, hogy ez a hollandiai egyetemen orvosdoktori megvédésen elhangzott szöveg másolata, vagy másodkiadása lenne. Megjelenése idején (1707) a normákat és a törvényeket a megszálló Habsburg hatalom fegyverei írták. A habsburgi Nagyszebenben nem láthatta célszerűnek, a cenzúra nem is engedélyezte volna, a címoldalon a protestáns leydeni egyetem és hatóságainak feltüntetését. Hány példányban jelenhetett meg az értekezés? Semmi esetben sem sokban. A 72 oldalas dolgozat a tudomány akkor nemzetközi nyelvén, latinul, a tudósokhoz, a szakemberekhez szól. Tartalmában és terjedelmében a kor színvonalának magas szintjén álló mű. Megjelenésének példányszáma korlátozottságát több okkal magyarázzuk: az olvasók igénye nem követelhetett sokat,
