Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Szabó Tibor: A Szent Antal tüzéről
Prohászka János 1 cikkében hivatkozik Bálint Sándor: „Népünk ünnepei". (Szeged, 1933.) című művére, mely a népi hagyomány alapján magyarázza a szó jelentését: „Szegeden páduai Szent Antal napján nem nyúlnak lisztbe, hogy elkerüljék Szent Antal tüzét, mert... a valódi Szent Antal tüze nem az orbánc volt, hanem az. anyarozsmérgezés, amit a secale cornutummal szennyezett liszt fogyasztása okozott". A Szegedi Szótárban 8 további népi hagyomány szerepel: „Szent Antal napján nem jó lisztbe nyúlni, mert aki belenyúl, azt kiveri a szentantaltüze. Még rántást sem készítenek. Olyan ételt főznek, amelyhez nem kell liszt ' '. A régi magyar orvosi irodalmi emlékek, glosszák, szótárak és orvosi művek ugyancsak változatos képet adnak eltérő jelentéseikkel. A legrégibb adatok a Kolozsvári Glosszákban a második kéztől, 1577-ből maradtak fenn 9 : „fene betegsegh vagy szent Antal twze: herpete" és „zent Antal tweze: cancer". Ugyanebből az időből, 1577 körül már differenciálással is találkozunk az Orvosi Könyvben 10 : „Az Orbánc és a Szent Antal Tüze, mindönik fölöttébb való Egés... az egyik lassú, ki csakhogy Egő és vörös, de Sebesölés nélkül vagyon. Ez az Orbánc. A Másik megsebesödik Es ez az Szent Antal Tüze". Calepinusná\ u „Szent Antal tüze: pusula". Meliusrú\ n „Igen ió az Antal tewze ellen" (Mel. Herb. 33.). Beythe^ is ergotismus értelemben használja: „Az mezei cikória meg oltya a szent Antal tüzét". A Pax Corporisban 14 kifejezetten „Az Orbdntzról, Szent Antal tüzéről" beszél, Molnár Albertnél 15 : „Szent Antal tüze: ignis sacer, erysipelas". Perlici' 6 egyértelműen ergotismust jelöl vele a felsorolás révén: „Tüzes, mérges, Antal tüzet s orbáncot gyógyít ' ! Frankovics 17 a „Chyuz dagadast auagy zent-Antal tözét" mint erysipelast írja le, de az 1742-es (17a.) „Furunculus avagy Sz. Antal tüze" már egyikkel sem azonos. A két betegség pontatlan és következetlen diagnosztikai elkülönítése és ennek következtében elnevezésének bizonytalansága nem csupán a betegség hasonló külső jeleiből következik, hanem sajátos nyelvi etimológiai alapja is van. Mint Gyarmati™ írja szótárában: „lehetett régente Szent Orbán tüze is. " Az orbánc és a tűz jelentésbeli összefüggése az Etimológiai Szótár 19 szerint egymáshoz való viszonyukban kereshető. A bolgárban keletkezett ubralec „nagy tűz" indulatszó, amelyet a nagyböjt előestéjén rakott tűz átugrálása közben kiabálnak. Ebből keletkezett valószínűleg magyar sajátságként az orbánc és a tűz jelentésbeli összefüggése: Szent Antal tüze = orbánc. A népi elnevezések még változatosabb palettáját adják e kifejezésnek. Első jelentésében a Szent 7 Prohászka János: Szent Antal tüze. Magyar Nyelvőr 57. évf. 430—434. 8 Bálint Sándor: Szegedi szótár. II. 1957. 483. 9 Kolozsvári Glosszák I. kéz: 1550. k., II. kéz: 1577. In.: Pálfi Márton: Kolozsvári glosszák. Bp. 1907. (Nyelvészeti Füzetek 45.) 10 XVI. sz. magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla, Kolozsvár, 1943. (Első kéz: 1577 k., II. kéz: 18. sz. e.) 11 Calepinus latin-magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rendezte Melich János. Bp. 1912. 12 Melius Péter: Herbarium... Kolozsvár, 1578. 13 Beythe András: Fives Könüv... Németújvár, 1595. 14 Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis. Kolozsvár, 1784. Szenczi Molnár Albert: Dictionarium.. . Nürnberg, 1604. 16 Perlici Dániel: Orvosi oktatás... Buda, 1740. 17 Frankovics Gergely: Hasznos könyv betegségek ellen. Monyorókerék, 1588. 18 Gyarmathi Sámuel: Vocabularium... Bécs, 1818. 19 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1—4. Bp. 1967—1984.
