Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vitálisné Zilahy Lídia: A tűzliliom mint gyógynövény és sírvirág a Pest megyei Monoron

A TŰZLILIOM MINT GYÓGYNÖVÉNY ÉS SÍRVIRÁG A PEST MEGYEI MONORON VITÁLISNÉ ZILAHY LÍDIA .A. tűzliliom (Hemerocallis lilioasphodelus L. emend HYLANDER) Kárpát-medencébe történő behozatalára különböző utalások találhatók. Mivel a tüzes színű és a sárga színű Hemerocallis fajok a magyar nyelvben és szakirodalomban különböző neveken szerepelnek, ezért szükségesnek tartjuk a hazai Hemerocallis fajok tudománytörténeti szempontból való vizsgálatát. Csak ezek után remélhetünk elfogadható magyarázatot arra, hogy hogyan és mikor került az Egri Káptalan monori református jobbágyainak és zselléreinek gyógyítására, illetve a sírhantjára a tűzliliom. A középkor végén élő füvészek alapvető forrásművének Plinius C. História naturalis-a tekinthető. Plinius C. munkájában a 21. könyv 90. fejezetében ezt írja: ,,A Hemerocallis-nak halványzöld és puha a levele, jóillatú és hagymás a gyökere, utóbbi mézzel az altestre rakva elhajtja a vizet és a haszontalan vért. Leveleit a folyós szemre és a szülés után fájdalmat okozó emlőkre rakják. " A 33. fejezetben azok között a növények között sorolja fel, amelyeknek ,,csak a levelét használják a koszorúkba". Dodonaeo R. a belgiumi Antwerpen tartománybeli Mecheln város kálvinista orvosa volt. Dodonaeo R. (1568) növénytani munkájában a 128—132. oldalon foglalkozik a Hemerocallis-szal. A 129. oldalon pedig első szerzőként közöl ábrát a Hemerocallis-ró\ (1. ábra). Leírásában a Hemerocallis leveleit a koszorú növények közé sorolja. Leírása és ábrája a Hemerocallis lilioasphodelus L. emend HYLANDER (tűzliliom) növény fajjal azonosítható, illetve megegyező. Rapaics R. (1932) könyve 238. oldalán a következőket írja a tűzliliomról: „Virágunk nemzetségneve a Hemerocallis, görög hagyaték, s betű szerint napszépét jelent." ... „Virágai 7—11 cm hosszúak, illattalanok, külső felükben sajátságos sárgák, belül barnás-narancsvörösek. Csak egy napra nyílnak, a nap csókolja őket életre, s napnyugtával örökre elhervadnak. Ez a tulajdonságuk vezette Dodonaeus-r arra, hogy a növényt a régiek Hemerocallis-áva/ azonosítsa, mert — mint említettük — e szó jelentése napszépe. HOGYAN KERÜLHETETT A TŰZLILIOM MONORRA? A korai református prédikátorok szoros kapcsolatot tartottak a német, németalföldi, svájci és hazai (debreceni, sárospataki, erdélyi) prédikátor- és tudóstársaikkal. A tűzliliom Kárpátmedencébe való behozatalára így ebben az időben bőven kínálkozott lehetőség. Monoron a református iskolai oktatás 1567-ben kezdődött. Az első tanítók között találjuk Szikszói István, Váli Mihály és Sziráki Mihály nevét is. Számos monori egyházi adat utal debreceni, sárospataki és erdélyi kapcsolatokra. Földvári I. (1750) munkájából ismeretes, hogy Monoron az 1683. évi szétszórattatás előtt Inczédi János volt a tanító. A 13 év után hazatelepülő lakosság Inczédi Jánost visszahívta prédikátornak. A monori gyülekezetben szolgált 1705-ig, a császári zsoldosok elől való menekülésig. 1702-ben a monori templomot ő javíttatta. Az Inczédi család erdélyi református nemesi család. Vecsei M. István 1713—1719-ig volt Monoron református prédikátor. Az erdélyi származású Vecsei családból hívták meg prédikátornak Vecsei Istvánt is, aki 1747—1757-ig Hollandiában tanult. Földvári István 1759-től volt a monori református prédikátor. Fia, Földvári József (Ï166—1830) Debrecenben végezte teológiai tanulmányait. 1796-ban debreceni lelkész, 1813-tól ugyanott esperessé választották. Földvári István kortársai voltak BenkőMihály és fia, Benkő József (11 AG—1814)