Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története
akarják az egyes kollégiumokat hallgatni, azt csak a nyári szemeszterben tehetik, amikor is a Pesti Egyetem új botanikus kertjében tanulhatnak. 27 A Nagyszombati Egyetemhez tartozó botanikus kertet 1771-ben létesítették van Swieten oktatási tervezete alapján, Schwarzer helybeli plébánostól vásárolt telken. Az egyetem Budára költöztetése után átmenetileg az Angolkisasszonyok budai majorjában telepítettek botanikus kertet, majd később azt a Krisztinavárosba helyezték át. Miután az egyetem Pestre költözött, Winterl professzor saját költségén tartott fenn botanikuskertet 1784 és 1786 között a Józsefvárosban. Innen 1786-ban került át a mai Szép utca környékére, a Ferenciek zárdájának a kertjébe. Itt már 1788-ban 507 nemet és 1656 fajt képviseltek a telepített növények. Innen 1809-ben az Országúton (ma Múzeum körút) levő telekre költözött a botanikus kert, ahol jelenleg a kémiai és fizikai intézetek vannak. Az egyetem 1848-ban vásárolta meg botanikus kert céljaira az Üllői út 57. (később 78-ra átszámozott) Festetich-kertet és ekkor költözött a jelenlegi helyére. 28 Bár a gyógyszerészképzés közel egy évszázadon át ebben a rendszerben folyt, néhány kisebb változtatást időközben mégis hajtottak végre, amire annál is inkább szükség volt, mivel az egyetem szűkös anyagi helyzetére visszavezethető korszerűtlen oktatását már az 1780-as évektől többen is élesen bírálták. A Nagyszombati Egyetemen folyó gyógyszerészképzés korszerűtlensége miatt néhány ambiciózusabb hallgató a Selmecbányái Bányászati Akadémián egészítette ki a kémiai tanulmányait, ahol az idősebb Jacquin kezdeményezésére már az 1760-as évek óta gyakorlatokkal is kiegészítették a kémia elméleti oktatását. Az állandó anyagi nehézségek és a támogatás szűkössége miatt a botanika oktatásával is ez volt a helyzet. Winterl professzor 1776-ban maga írta: ,,.. .a lelkiismeretem folytonosan furdal, mennyi azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek a száma, kiket — habára botanika elemeivel sincsenek tisztában — kénytelen voltam képesíteni, akik most az én bizonyítványom alapján garázdálkodnak embertársaik között, ameddig csak élnek! ' 729 A Helytartótanács 1806-ban elrendelte, hogy a professzorok ne diktálják az előadásaikat, hanem azokat írásban nyújtsák be a Helytartótanácshoz, majd jóváhagyás után nyomtassák ki. Ebben az időben a Pesti Egyetemen a kémiát Franz Jacquin, majd később Johann Trommsdorf munkái Az 1786. január 23-án kelt 328. sz. uralkodói, ill. az 1786. február 21-én kelt 7995. sz. helytartótanácsi rendelet. Linzbauer i. m. III/l. köt. 210. 942. sz. Az 1786. március 13-án kelt 2683. sz. uralkodói, ill. az 1786. március 28-án kelt 14 253. sz. helytartótanácsi rendelet. Linzbauer i. m. III/l. köt. 224. 955. sz. Az 1786. április 18-án kelt 4120. sz. uralkodói, ill az 1786. május 9-én kelt 19 901. sz. helytartótanácsi rendelet. Linzbauer i. m. III/L köt. 244. 970. sz. Az 1786. április 23-án kelt 4491. sz. uralkodói, ill. az 1786. május 23-án kelt 19 903. sz. helytartótanácsi rendelet. Linbauer i. m. III/l. köt. 244. 970. sz. Demko i. m. 490. Kempler: A gyógyszerész gyakornok-képzés... 143. Lipták i. m. 368. Bolányi—Palatkás i. m. 445, 446, 481. Marosné i. m. 425 Szentgyörgyi István: A magyar gyógyszerészképzés iránya a XIX. század második felében. Orvortörténeti Közlemények 51—53. sz. 186. Winterl Jakab: Index secundus horti botanici Universitatis, quae Pestini est. Pest, 1788. Merkur von Ungarn 1787/8. sz. 680—682., 1787/9. sz. 726—727 Ernyey i. m. 502—503. Ganzinger, Kurt: Die oesterreichische Provinzial-Pharmokopöe (1774—1794) und ihre Bearbeiter. Zur Geschichte der Pharmazie 1962/3. sz. 19—20. Huszti, Theofil Zakariás: Diseurs über die medizinische Polizei. (Pozsony, 1786, I. köt. 69.) Perényi: i. m. 107—108.
