Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története
majd Vácra, végül Egerbe akarták áthelyezni, mivel ekkorra már a török alól felszabadult az ország. Végül is 1777-ben mégis Budára került, ahonnan 1784-ben Pestre költöztették. Fennállásának első másfél évtizedében az Orvoskarán gyógyszerészdiplomát szerzett hallgatók száma nem haladta meg évente a 10 főt. A Pestre költözés után a XIX. század közepéig ez a szám 20—30-ra változott. Az első két gyógyszerészhallgató aki 1771-ben diplomát szerzett a Nagyszombati Egyetemen: Nóvák József (augusztus 21.) és Plenti Jakab (december 13.) volt. 22 Kezdetben az egyetemi gyógyszerészképzés csupán 1 évet tett ki. Az úgynevezett ,,téli szemeszterben" folyt a kémia és ezen belül az egyes gyógyszerészi műveletek oktatása. A tanagyag Winterl Jakab ^Compendium Pharmaciae" és ,, Prolegomena" c. egyetemi jegyzetei voltak, amelyek Hermann Boerhaave ,,Elementa chemiae" c. munkáján alapultak és ezekben az anyag kérdésfelelet formájában volt összefoglalva. Winterl oktatása eleinte korának megfelelően a flogiszton elmélet alapján állt, de Antoine Lavoisier publikált eredményeinek hatására 1782-ben az elsők között állt át az antiflogiszton elmélet híveinek a táborába. Szintén a legelsők között volt, akik elfogadták és oktatták a Berzelius-féle „dualisztikus" kémiai elméletet. Tankönyvként ajánlotta még ezen kívül a kémia oktatásához a Storek-féle 1774. évi oktatási reform a J. R. Spielmann: „Institutiones chemiae" (Strassburg, 1763) és P. J. Macquer: „Anfangsgründe der theoretischen und praktischen Chemiae" (Lipcse, 1786) c. munkákat is. 23 A botanikát az 1771 május 16-án avatott botanikus kertre támaszkodva oktatták, ezért az oktatása az úgynevezett „nyári szemeszterben" folyt. Orvosegyetemen kémiát és botanikát Nagyszombat előtt csupán Leidenben és Bécsben oktattak. A Nagyszombati Egyetemen a botanikát előbb Crantz, majd később Linné rendszere szerint oktatták. 24 A harmadik tárgy a gyógyszerészhallgatók oktatásában a materia medica (gyógyszerismeret) volt. Ez egész éven át folyt heti 2 órában, az orvostanhallgatókkal együtt. A tanagyag Boerhaave „Matéria medica" (Nürnberg, 1755) c. munkája volt. 25 A tanév időtartamának változásai: 1770—1787 november 1-től augusztus 31-ig 1787—1819 szeptember 1-től június 30-ig. 1819—1881 október 1-től július 31-ig. 1881-től szeptember 1-től június 30-ig. Halmai János: A Pesti Egyetem néhány kiváló gyógyszerész tanítványa és professzora. Orvostörténeti Közlemények 57—59. sz. 303. Lipták i. m. 368. Marosné Lugosi Márta: Winterl Jakab professzor oktatói munkássága és a gyógyszerészet. Gyógyszerészet 1975. 11. sz. 425. Perényi i. m. 108. Zalai Károly—Maros Gyuláné: Winterl Jakab professzor kémiai tananyaga a gyógyszerészhallgatók számára. Gyógyszerészet 1979. 11. sz. 425—429. Bolányi—Palatkás i. m. 421. Bánóné Fleischmann Marianna—Zalai Károly: A materia medica hazai egyetemi oktatásának kezdete. Orvostörténeti Közlemények Suppl. 9—10. sz. 109—118. Perényi i. m. 110. Szász György: A magyar gyógyszerészképzés alakulása jelenlegi helyzete és feladatai. Gyógyszerésztörténeti Diárium 1974/2. sz. 41.
