Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története
Bécsi Orvosegyetem átszervezéséhez készült, de ennek alapján létesült a Nagyszombati Egyetem Orvoskara is. Van Swieten az orvos- és a gyógyszerészképzést körvonalazó tervezetét még 1749. január 17-én nyújtotta be az uralkodónőnek és február 7-én már meg is született az azt helybenhagyó rendelet. A gyógyszerészképzéssel ennek a tervezetnek a III. fejezete foglalkozott. A bécsi udvart az is sürgette egy Magyarországon felállítandó egyetem megszervezésére, hogy ezzel kizárja a külföldön tanuló magyar fiatalok nyugati útjának lehetőségét, mivel ezek nemcsak orvostudományi ismeretekkel gyarapodva tértek haza, hanem megismerték a francia felvilágosodás eszméit is, amit hazatérve itthon is terjesztettek. Ennek a tervezetnek a megvalósulása azért volt nagy jelentőségű a magyar egyetemen is, mert oktatási alapelvei közel egy évszázadon keresztül meghatározták gyógyszerészképzésünket és az ennek alapján létesült tanszékekből alakultak ki a későbbi szakosodások eredményeként létrejött további tanszékek is. Ez a tervezet mondta ki először, hogy a kémia és a botanika oktatása alapvető fontosságú a gyógyszerészhallgatók számára. A gyakorlati képzés szempontjából elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a kémiai laboratórium és a botanikus kert létrehozását és bevonását az oktatásba. Tárgyalta egy új vizsgarendszer lényegét is és a patikák új alapokon álló, objektív ellenőrzési rendszerét is. Az egyetemi gyógyszerészképzés megindulásával hazánkban a gyógyszerészeinek új korszaka kezdődött. A gyógyszerészet első nagy fellendülése nemcsak a természettudományok fejlődésének volt a következménye, hanem annak is, hogy az államhatalom a gyógyszerészek és a gyógyszertárak helyzetét már törvényes rendeletekkel szabályozta. Az egyetemi oktatás megvalósítása Magyarországon részint a gyógyszerészeti tudományok hazai kialakulásához adta meg az alapot, részint pedig lehetőséget teremtett az egységes gyógyszerészi gyakorlat kialakításához. Van Swietent megelőzően, Nógrád vármegye fizikusa (tiszti főorvosa), Perlitzi János Dániel is dolgozott ki és terjesztett fel az uralkodónőhöz egy orvosegyetemi oktatási tervezetet, de ez csak 1751-ben jutott el Mária Teréziától a Helytartótanácshoz. A gyógyszerészképzés szempontjából nagy kár, hogy a Nagyszombati Egyetemen nem ezt a sokkal átgondoltabb javaslatot valósították meg, amelyet tulajdonképpen van Swieten is felhasznált a saját tervezetének elkészítésekor. Perlitzi tervezetében szerepelt például az oktatási rendszerhez kapcsolódó egyetemi gyógyszertár terve is, amelynek megvalósítása igen nagy jelentőségű lett volna a gyakorlati oktatás szempontjából és csak a XX. század első éveiben került megvalósítására sor. Itt merült fel először annak a gondolata is, hogy a gyógyszerészek oktatásában, gyógyszerész is kaphasson — igaz csak másodrendű — szerepet. 17 A Nagyszombati Egyetem Orvoskarának felállítását 1769 november 7-én hagyta jóvá Mária Terézia, majd alig egy hónappal később, december 14-én ezt a Helytartótanács ki is hirdette és az új Orvoskaron az első évadnyitás 1770 november 29-én (csütörtökön) volt. Az egyetemi végzettséget pedig 1771-től követelték meg a magyar gyógyszerészektől. (Az orvosoktól már 1756-tól.) 18 Mária Terézia egy 1771 április 22-én kelt leiratában rögzítette, hogy a tanagyag, a tanrend, a kiadandó diploma szövege és az esküminta tekintetében a Nagyszombati Egyetem a Bécsi Egyete17 Antall József—Harkó Viola— Vida Tivadar: Perlitzi tervezete orvosi és sebészeti főiskola létesítésére. Orvostörténeti Közlemények 51—53. sz. 261—263. Ernyey i. m. 491—492. Győri Tibor: Az orvostudományi kar története. Bp. 1936. 20—21. Perényi i. m. 93. 18 „Generale normativum" Linzbauer i. m. II. köt. 542. Bolányi Imre—Palatkás Béla: Táblázatok a Budapesti Orvostudományi Egyetem történetének fontosabb adataiból. Orvostörténeti Közlemények 21—22. sz. 421. Lipták i. m. 361. Perényi i. m. 92. Rácz: i.m. 3.
