Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: Paráznák
Az 5/1759. pörben a vádlott asszony így átkozódott: ,,... üssön meg a Menykü benneteket ugy Szájon reátok mint a Mák..." (A mák főzetét és füstjét bódításra használták a Dél-Alföldön. Akit a mennykő, azaz a villám megüt, az is elveszíti az eszméletét vagy az életét.) ,,... a' Férjének pedig ugy kiáltozott: baszd meg az édes Anyádnak a ' vérét." Csányi Vilmos írta, hogy „Gyakori a szexuális töltésű, többnyire a vérfertőzési tabu megsértésére felhívó verbális utalás. .. ." 29 (Az anyád vére jelentése = az anyád szülötte, gyermeke.) A 6/1771. pörben a vádlott káromkodása így hangzott: ,,.. .baszom az Anyádat, miért mentél az Inspectorhozpanaszra..." A 11/1790. pörben a részeg kanász így káromkodott: ,,.. .Baszom atta, teremtette veres fattya, baszom Kriptádat, kőrőszt fádat, Teremtődet, bezeg meg baztam a múlt éttzaka a nénédet..." A 13/1795. pörből szintén a vádlott káromkodását idézzük: ,,.. .baszom atta teremtette kurvája baszom a kurvák Teremtését..." A 31/1775. pörben a vádlott így káromkodott: ,,.. .Baszom az Anyád vérit. Az 54/1796. pörben egy megölt rossz asszonyt így jellemeztek: ,,.. .a' Káromkodásban már annyira mentt, hogy akármellyik Verbunkos Katona sem tett volna túl rajta" A 64/1763. pörben Nagy Kata kurvát így jellemezték: ,,A Katonák sem káromkodnak jobban mint eő káromkodik..." Megjegyezzük, hogy a verbális agresszió nemtől független. A káromkodás „mértéke" pedig ebben a korban, mint láttuk, a katona volt. AZ ERŐSZAK. A NEMI ERŐSZAK ÉS A SZADIZMUS ESETEI Tárkány Szűcs Ernő írta: „Erőszak jellemezte a legények már ismert kocsmai verekedéseit, amelyek sokszor életre-halálra folytak." 30 Említi még, hogy a verekedéseknek két formája volt ismert: az erőszak és az istenítélet. A nyers erőre vagy a sorsra bízták a kimenetelét. A 11/1790. pörben olvashattuk: gyermeket egy bunkós bottal kétzer úgy hátba ütötte, hogy el bukott a gyermek.. ." A vádlott ezen kívül még egy másik embert is megtámadott: ,,.. .nem mégy el addig innen, még meg nem halsz... — beszélte a sértett, majd hozzátette — : ... hozzám tsapdosott a bottyával..." A13/1795. pörben az egyik tanú vallotta Csikós Mártonról: ,,.. .a Csányi Kovátsné is oda érkezett, a kiben azonnal belé veszvén, oknélkül, s két ízben áztat is nagyon meg verte..." A 24/1732. pörben a férj a feleségének ,,.. .a fát elvetette mondotta légyen, vedd fel ilyen teremtette, és a szádba hozd elő, mind à pudli." A bot kutya módjára történő vitetése kihallgatások, ill. kihallgatottak megalázásának máig gyakorolt egyik módja! Hermann Imre írta: , ,A kutyaidomításra való reminiszcencia megnyitja az azonosítás útját a kutyával. Ez az azonosítás pedig jól beillik a szégyenérzés légkörébe, ahol a magát alávetés követelése... rabszolgaszerű megadást parancsol." 3X Kincses Miklós ,,.. .a Kancsót is hogy nem ivott, az aszszony hátához hajította, és szidalmazta." A 25/1740. pörben két férfi a lakodalomban összeszólalkozott. Az egyik orron vágta a másikat, mire ez kulacsával bezúzta a vetélytárs koponyáját, aki belehalt sérülésébe. A 28/1761. pörben a nyomorék férfi így vallott egy kisgyermek kegyetlen megkínzásáról: .Lábánál fogva fel akasztottam a Szálláson... és háromszor meg ütöttem." Agressziós hajlamára jellemző volt, hogy egy évvel előtte veszekedésért katonának akarták állítani. A 30/1772. pörben így kérdezték a legényt szadista cselekedete felől: „Miért verted őszve a ' kezét azon gyermeknek, úgy hogy ki sebesedett. .., és a' karjais meggörbült?" A 31/1775. pörben a részeges férjről beszélte a felesége, y Csányi V. 1986. 174. 0 Tárkány Sz. E. 1981. 794. 1 Hermann I. 1984. 439.
