Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Böszörményi János — Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet helyzete az 1945 utáni években
A GYÓGYSZERÉSZ-TOVÁBBKÉPZÉS MEGJELENT FÜZETEI (1952-1966) 1. Vitéz István: Az oltóanyagok elméleti és gyakorlati alkalmazása. 2. Kedvessy György: Galenusi készítmények tájékoztató gyorsvizsgálata. 3. Laszlovszky József: Az egyszerű szervetlen kémiai analízis rövid áttekintése. 4. Kovács László: Titrimetrikai alapfogalmak. 5. Fritz Gusztáv: Gyógyszerhatástan. 6. Karlovitz L.— Mittelmann L: Gyakorlati matematika és fizikai vizsgáló eljárások gyógyszerészek számára. 7. Végh Antal — Mozsonyi Sándor: V. Gyógyszerkönyvünk alapelvei és általános tudnivalói. 8. Hunfalvi G. : A gyógyszerek eltartása és felhasználhatóságuk határideje. 9. Kedvessy György: Szemészeti oldatok. 10. Horváth D. — Nikolics K.: Mérés, oldás, szűrés. 11. Ellő István: Emulziók, szuszpenziók, kenőcsök, kúpok. 12. Kovács Jenő: Fontosabb gyógyszerek az állatorvoslásban. 13. Ragettli János: Injekciós készítmények. 14. Karlovitz Adolf: Szinonima visszakereső szótár... 15. Farkas A.: Főzet és forrázat. 16. Kiszely Gy—Hársing L.: Biológiai és élettani alapismeretek I. rész. 17. Kiszely Gy—Hársing L.: Biológiai és élettani alapismeretek II. 18. Fritz Gusztáv: Gyógyszertan. 19. Jáky Miklós: Zsiradékok (kémia, technológia, vizsg.) 20. Takács Géza: Radioaktív anyagok alkalmazása a gyógyszerészetben. 21. Auber L.—Antal J. : A műanyagok gyógyászati felhasználása. 22. Dávid G.—Gyarmati L.: A gyakorlati toxikológia alapjai. 23. Spergely B.—Takácsi N. G: Injekciók aszeptikus készítése. 24. Szász György: Papírkromatográfia és vékonyréteg-kromatográfia. 25. Vitéz István: Az oltóanyagok elméleti és gyakorlati alkalmazása. 26. Zalai Károly: Gyógyszerügyi szervezés. 27. Zajta Erik: Szerves kémiai nómenklatúra. 28. Gláz E.—Gyimesi J.: Újabb chemotherapiás gyógyszerek. Emlékezésünk közreadását ezzel be is fejezzük, mert véleményünk szerint a tárgyalt évek eseményeinek lezajlásával az un. viharos átalakulások ideje lejárt, a gyógyszerészet is elfoglalta az őt megillető helyet az államosított egészségügyi ellátásban. A gyakorlat számára megjelent az új, modem V. kiadású Gyógyszerkönyv, az egyetemi oktatás is hatalmas lépést tett előre, amikor az egyetemek külön Gyógyszerésztudományi Kart szerveztek a magas szintű oktatás számára. Évek múlva azután megalakult a Magyar Gyógyszerészeti Társaság is, melynek szakosztályaiban mód nyílt a tagok szaktudományának nemcsak művelésére, de előadására és közlésére is. Különös örömünkre szolgál, hogy az ifjúság nemcsak egyetemi előadásokon hall a gyógyszerészet történetéről, hanem önálló kutatással is igyekszik feltárni a szakma múltját és a benne élők egykori tevékenységét. Munkánk folytatását nyugodtan tesszük le az ő kezükbe. t J. BÖSZÖRMÉNYI Pharm D. and B. ZBORAY D. Pharm Ernyey József Libary of the Hist, of Pharmacy H-1084 Budapest, Mátyás tér 3.
