Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Beck Mihály: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének emlékérmei és jutalomérmei
Az. érem átmérője 42 milliméter, vastagsága 2,5 mm, súlya 29,25 gramm. Az anyaga bronz-féle öntvény, galvanoplasztikailag megaranyozva, s az arany felület csiszolva. Előlapján. Középen Maros-Vásárhely szab. kir. városának czímere: dombor ékítmény által körülvett rovátkás mezőben egy pánczélos kar, ez egy kardot tart, melyre egy farkasfő és szív van szúrva: a czímer körül betűkkel e felírás olvasható: MAROSVÁSÁRHELY SZ. KIR. Városa. Hátlapján. Egyszerű sima felületen öt sorban ez áll: A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK X. GYŰLÉSÉNEK 1864. Készítette prof. Radnitzky Bécsben. " Pozsony. A XI. vándorgyűlésre a Munkálatok szerint egy érem készült, melynek az ott megadott leírása a következő [13]: „Pozsony városa a magyar orvosok és természetvizsgálók gyülekezetének emlékére 21"' átmérőjű, és sima kerületén 2"'-nyi rézfémert osztogatott vendégeinek. A femér előlapján tojásdad négykaréj terjed felülről lefelé, melynek kisebb és nagyobb körökből alakult ívei ízekkel összekapcsolvák. A femér külső és a laposabb karéjok tagozatai közt elterülő homályos szalagban ez áll: POZSONY SZABAD KIRÁLYI VÁROSA. Benn a fényes paizsban a magyar korona alatt: A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XI. GYŰLÉSÉNEK 1866. Ezen ötsoros írás alatt áll díszes paizsban Pozsony városa czímere, t. i. nyílt városkapu, a fal fölött három toronnyal. Hátlapján ül egy csigás kút káváján jobbról az egészség istennője Hygieia, jobbjában csészét tartván, melyből a karja közé tekeredzett kígyó inni készül, baljával a kút csinos állását öleli: balról a kút párkányzatára támaszkodik jobbjával a természettudományokat ábrázoló nő, baljában fogantyús monszu tükröt tartva. A tudomány jelképe, a bagoly, a kút lépcsőjénél ül, arczczal a mező felé. A mozgást jelentő veder fel van húzva, és ezen körirattal: »SCIENTIA MOTV CLARIOR« viszonyban áll. A körszeletben a kút alatt olvasható az éremvéső neve: W. SEIDAN INV (enit) FEC(it). " Ismeretes azonban egy ugyanakkor kiadott, ónból készült füles érem is, melynek készítőjéről és a kibocsátásáról semmit sem tudunk. Ez az érem igen ritka. Fiume. Az ónból készült érem a kevésbé gyakori vándorgyűlési érmek közé tartozik, annak ellenére, hogy valamennyi résztvevő illetményképpen kapta, tehát több mint 1200 darabot vertek. A résztvevők túlnyomó többsége azonban Fiuméből, illetve környékéről került ki. A legritkább érmek közé tartozik viszont egy bronzváltozat (HV 1463), melyen a torony zászlója a százazfóld felé mutat. Győr. Faludi [6] szerint 600 db bronz- és 15 db ezüstérem készült. Arad. Ennek az éremnek a kibocsátásával kapcsolatban is lényeges szerepe volt Kubinyi Ágostonnak. A város őt kérte fel, hogy a szükséges lépéseket tegye meg az érem elkészítésére. Kubinyi megtervezte az érmet és a tervet kivitelezésével, illetve az érmek elkészítésével 1869 októberében Seidant bízta meg. Az érmek 1870. augusztus l-re elkészültek, de — mivel a vándorgyűlést elhalasztották — a 600 érmet letétbe helyezték. Kubinyi leírása [14]: ,,Ez emlékérem előlapi körirata: A magyar orvosok és természetvizsgálók Aradon 1870. Képverete: jobbról Arad megye, balról Arad városának czímere, mind kettő felett korona. Hátlapi képverete: Ülő Nympha, jobbjával korsóra támaszkodva, melyből víz ömlik, baljában virágkoszorút tartván, körüle a ménesi hegycsúcsok. Maros folyó, gazdag szőllőtő, és búza kéve, mint Aradmegye természetadta kincsei; továbbá kútakna, hajóhordó, sarló és vasúti mozdony, mint az ottani ipar képviselői. Aláírat: A természet a művészetnek mestere. Az alap alatt W. Seidan." Buziás—Temesvár. Huszár Lajos [15] felderítette, hogy az előlap Gerl Károly, a hátlap pedig Mayer Elek munkája.
