Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kerekes László: Életképek a harmincas évek egészségügyi és népjóléti gondozásának történetéből

hogy milyen munka lehetett egy-egy közétkeztetés megszervezése, egy járási védőnői értekezleten elhangzott jelentés ad képet a zsákai népkonyháról. A terjedelmes szövegből csak a megértéshez szükséges részeket idézem. ... Anyagi alapot szolgáltat egy népkonyhához a községi hozzájárulás, társadalmi gyűjtés és állami vagy megyei segély... A megfelelő'helyiség nagyon megkönnyíti egy népkonyha technikai munkáját, de sajnos itt válogathatunk a legkevésbé... Asztalokat, lócákat lehet kapni a községi tanácsteremből, gazdakörből, korcsmából, moziból, esetleg olyan magánosoktól, ki sok lócát csináltatott lakodalomra... Az étkezőedényt mi mind gyűjtés útján szereztük be, csaknem minden házban akad egy felesleges bádogtányér, kanál vagy bögre... A főzésnél legfőbb irányelv a takarékosság. Minden fillér, minden kanál liszt csak ott legyen elhasználva, ahol arra óhatatlanul szükség van. Legjobb ha a népkonyha vezetője összeállítja magának az étlapot előre egy hétre. ' ' [10] A heti étlap például: hétfőn köleskása leves, kedden burgonyaleves, szerdán lebbencsleves, csütörtökön juhhúsos kása, pénteken bableves, szombaton lencseleves, vasárnap gulyásleves. ,,A húst úgy szereztük be olcsón, hogy mindig megvettünk egy birkát a gazdáktól és a községi rendőr vágta le és készítette elő nekünk a főzéshez s így a húst fele áron kaptuk. A kenyérsütés problémáját úgy oldottuk meg, hogy a falu intelligenciája és jómódú asszonyai vállalták a sütést, felváltva. Tűzifát a községi ménlovakkal hozattuk Berettyóújfaluról, pénzért vágattuk fel... Burgonyát, babot szintén Berettyóújfaluról szereztünk be... Szakácsnénak egy olyan szegény, de munkabíró asszonyt fogadtunk fel, kit amúgy is segíteni kellett volna. A saját és gyermeke kosztján kívül 40 fillér fizetést kapott naponta. " [10] A HEVENY FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A területi egészségvédelmi munkában az általános egészségvédelem egyik fontos feladata a heveny fertőző betegségek elleni küzdelem. ,, Rövid itt tartózkodásom alatt a fellépett typhus járvány következtében elrendelt védőoltásokon is résztvehettem. Sajnos a nép csak általánosságában fogta fel ennek a fontos dolognak a jelentőségét és meglehetősen sokan elmaradtak. Viszont örömmel tölt el az, hogy a családlátogatásokon megmagyarázván ennek jelentőségét, az oltásokon olyanok is megjelentek, akiknek eltökélt szándékuk volt attól távolmaradni. ' ' [17] A fertőző betegségek elleni küzdelemben figyelemre méltó a mezőkövesdi , Járványkórház ' ' története. ,,A kórház berendezése a lehető legegyszerűbb, de a célnak minden tekintetben megfelelő volt s kiegészítésre alig szorult. Még békeidőben készült, ugyancsak járványkórház céljaira. Néhány ápolási tárgy beszerzése vált szükségessé, melyeknek költségeit részben a község, részben a mintajárás fedezte. A konyhafelszerelést részben a község szerezte be, részben társadalmi úton állítottuk össze. E helyen kell hangsúlyozni, hogy typhusbeteg-elkülönítő kórház megvalósításánál úgy a község mint a társadalom minden tekintetben a legmesszebbmenő támogatást nyújtotta. ' ' [11] A kórház eredeti felszerelése a következő volt: „Leltári tárgy: 10 db ágy, 10 db szalmazsák, 10 db szalmapárna, 10 db pokróc, 18 db lepedő), 2 db borogató ruha, 7 db törölköző, 1 db asztal, 5 db szék, 2 db mosdótál, 1 db üst, 1 db teknő, 1 db szeneskanna, 1 db szeneslapát, 1 db szemétlapát, 1 db pléh veder, 1 db hordágy. " [11] Ez a leltár később gyarapodott részben kölcsönzött, részben „társadalmi úton beszerzett" tárgyakkal. Ezek között volt egy hőmérő is. „A betegek élelmezése kezdetben társadalmi úton történt. A szükséges tejet — naponta és fejenként 1 litert — kezdettől fogva a község szerezte be, majd pedig az. élelmezést teljesen vállalta,