Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)

1893. január 23-án került sor Chyzer Kornél belügyminisztériumi kinevezésére és még ebben az évben, június 8-án kelt körrendeletben a fürdőügyi intézkedés megszületésére, mivel Trefort Ágoston kultuszminiszter a belügyminisztert együttműködésre kérte fel.

30 A fürdők felügyeletére és kimutatására vonatkozó rendelet megszületésében Chyzer Kornélnak aktív szerepe volt. A közigazgatási intézkedések kezdeményezését 1885-ben a budapesti általános kiállítás megbízásából készített összeállítás, a ,,Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei'' című, németül és franciául megjelent mű jelentette.

31 Az idegen nyelvű munka elsődleges célja a propaganda a nemzetközi publikum számára. A szerző a gyógy- és ásványvizeken kívül külön csoportban tárgyalja a láp- és iszapfürdőket (Alsó-Tátrafüred, Jegenye, Bártfa, Buziás, Szliács mint lápfürdő, Felsőbajom, Balatonfüred, a budapesti margitszigeti, a Lukács és Sárosfürdők, Daruvár, Hévíz, Nagyvárad, Palics, Pöstyén, Szobráncz stb. mint iszapfürdők), a gázfürdőket (Szliács, Kovászna, Torja),a fenyőlevélfürdőket (Bártfa, Poprád, Tátrafüred stb.), a hidegvízgyógyintézeteket (Budapesten a Vaskovich-féle két intézet, a Fischof-intézet, Koritnicza, Visegrád, Alsó-Tátrafüred stb.), a tavi fürdőket (Füred, Badacsony, Siófok, Szántód, a fertői Nezsider, Ruszt, a Halasi-tónál Halas), a savó- és tejmódot, a szőlőgyógymódokat, végül a klimatikus gyógyhelyeket (Új-Tátrafüred, tátravidékiek, Diósgyőr, Erdőbénye, Visegrád, Biharban Stina de Vale). Rendszeres ,,Lébészeti" ellenőrzés sajnos csak néhány helyen van: Füreden, Buziáson, Herkulesfürdőn, Menyházán, Stubnyán, Trencséntepliczen és Új-Tátrafüreden. A torjai Büdösbarlang jelentőségére a Balneológiai Egyesületben, annak 1897. évi kongresszusán hívta fel a figyelmet, ,A torjai Büdösön lévő Bálványos fürdőről ' ' címen megtartott előadásában.

32 A Természettudományi Társulat 1886-ban rendezet estélyen már korábban figyelmeztetett a hely balneológiai értékére. A szinte egyedülálló, Büdös melletti gazdag szénsavtartalmú ásványvizek elhanyagoltsága, s a „gyilkos barlang" közveszélyessége az eltelt tíz év alatt megszűnt. Az új tulajdonos a barlangtól 4 km-re gyárat építtetett, ahol a kiömlő szénsavat megtisztítják az idegen gázoktól és vaspalackokban országszerte fogyasztják, mint szódavizet.

33 ,,Ez az ország első ilynemű telepe!" Modern fürdőként pedig 1896-tól kezdett működni, amelynek klímáját, hidegvíz-gyógymódját, sósavas savanyúvizeit, szénsavas gázfürdőjét, vasas lápfürdőjét érdemes kiemelni. Chyzer célja nem vitás, az, hogy az egyéni kezdeményezést példaként állítsa a jelenlegi és a leendő fürdőtulajdonosok elé. Trefort Ágoston felkérésére 1887-ben írott munkájának címe: ,,Die nahmhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländer". A nemzetközi propaganda bizonyítéka a német nyelvűség mellett, hogy a könyvet Stuttgartban Ferdinand Enke tette közzé.

34 Különleges értéke kétnyelvű melléklete: „Magyarország gyógyhelyei és ásványvizeinek térképe", melyet Chyzer tervei alapján a neves térképrajzoló, Homolka József készített el 1886-ban. Ezen a fürdőtérképen külön osztályba sorolta a gyógyhelyeket, az ivóvízhelyeket, a hidegvíz-gyógyintézeteket, a téli gyógyhelyeket és a nyaralóhelyeket, a fenyőlevélfürdőket. Homolka megkülönböztető jelei: a piros, kék és fekete színek és a különböző aláhúzások. Chyzer Kornél addigi balneológiai szakirodalmi és gyakorlati működésének summája ez a térkép! Az egyes gyógyhelyeket nagyobb, kisebb és jelentéktelen fürdőhelyekre osztja; az önálló — fürdőhelyek nélküli — forrásokat és a szétküldésre, palackozásra kerülő vizeket különbözteti meg. A vízelemzések alapján: vasas, konyhasós, tiszta egyszerű savanyú, égvényes, keserű kénes, földes, összesen hétféle vizet jelöl meg. FeltünteChyzer K.: i. m. (26. lábj.) 447. sz. 718—733. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi június hó 8-án 44 404. - sz. a. kelt körrendelete, valamennyi törvényhatóságoknak. 31 Chyzer K.: Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. Sátoraljaújhely, 1885. 32 Chyzer K. : A torjai Büdösön lévő Bálványos fürdőről. Bp. 1897. 33 Chyzer K.: Uo. 34 Chyzer K. : Die nahmhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländer. Stuttgart, 1887.