Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Jobba György: Mi okozhatta Héphaisztosz sántaságát?

ga, sántasága miatt magasból ledobta [11, 13]. (Héphaisztosz megsemmisítésének a kísérletében talán a szocializálódott eugenetikái praxis nyilvánult meg.) Más verzió szerint Héphaisztosz felnőttként apjával összekülönbözött és az dobta le hegymagasból, tehát egy familiáris konfliktus torkollott kriminalitásba [1, 7, 8, 10, 12]. A kovácsistenek között nemcsak Héphaisztosz, hanem a germán mitológiában Völund [6, 14] (és/vagy Völundr) [16] is sánta volt. Völund sántaságának története a következő [6]. Inait fogságában elvágták, hogy ne tudjon eltávozni a szigetről, ahol rabtartója számára kellett kovácsmesterségét végeznie. Tehát Völund eszközös cselekmény áldozata lett. Trencsényi-Waldapfel [16] szerint még a rabszolgaság általánosabb elterjedése előtt szokásban lehetett a kovácsok szabad mozgását gátolni, némelykor úgy is, hogy a kovácsmesterség folytatásához szükséges felsőtestük épségének megóvása mellett lábukat megnyomorították. A kegyetlen rendszabály célja az volt, hogy a kovácsok kizárólag rabtartójuk számára használják fel rendkívül értékes, de az ellenség kezére jutva egyben rendkívül veszedelmes tudásukat. Ez a magyarázat az áldozattanra irányítja a figyelmet és a viktimológia [2, 13] oldaláról szemlélve a két sánta kovácsistent a biopszichológiai irányzat alapján Héphaisztoszt a nem tudatos provokáló, míg Völundt a passzív tipológiai [2] megjelölés illeti és ez a tipológiai besorolás az elkövetési módozattal is összhangba hozható. Mozsolics Amália egyszerűen magyarázza [17] Héphaisztosz sántaságát. Héphaisztosz ugyanis többek között arzénbronzzal is dolgozott, tehát Héphaisztosz voltaképpen foglalkozási betegségben szenvedett! A magyar néphit az ördöghöz kapcsolja a tüzes poklot és a sántaságot [9], ugyanakkor a kovácsmesterséghez szintén nélkülözhetetlen a tűz. így a tűz és a sántaság alapján párhuzamba hozható a magyar mitológia sánta ördöge a sánta kovácsistenekkel. Kérdés, hogy a hasonlatosság: a tűz és a sántaság alapján véletlenszerű analógiás ethnopszichikai megnyilvánulásról van szó, vagy netán valamiféle rejtett kapcsolódási pontja van a három (görög, germán, magyar) kultúra mitológiájának. SUMMARY Author explains the lameness of Hephaistos with three possible pathogenetical reasons: namely it was either 1. connatal, or 2. acquired (with the victimological situation of the society in the background), or 3. professional injury. With regard to the similarity of the Greek Hephaistos, the German Völundr and the Hungarian „Lame Devil", author supposes the possibility of a common archetype. GYÖRGY JOBBA, M.D. physician H—6787 Zákányszék Dózsa Gy. út 70. IRODALOM 1. Apollodórosz: Mitológia: Bp. 1977. 2. Barkóczi A.: Az élet elleni bűnözés tipizálási és osztályozási kérdései. Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, XV. Bp. 1978. 5—79. 3. Benedek L: Hátrább az egerekkel. Bp. 1986. 4. Benedek I.: Az ösztönök világa. Bp. 1987. 5. Czeizel E.: Személyes közlés, 1987. 6. Dömötör T.: A germánok. In: Mitológiai ábécé. Bp. 1973.