Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Ringelhann, Béla: A digitalis 200 éve az orvostörténetben (angol nyelven)

Összefoglalás A digitalis hosszú utat futott be az első felhasználásától napjainkban fontos szívgyógyszerként történő alkalmazásáig. A gyűszűvirágot (Digitalis sp.) már H. Bock 1546-ban, L. Fuchs 1542-ben ajánlotta infusumként, Angliában Parkinson 1640-ben dicséri az epilepsia kés a struma gyógykezelésében. Melius Juhász Péter 1578-ban leírja a gyűszűvirág kenőcsként való alkalmazását különböző betegségekesetén. Vízhajtó hatását Withering (1785) fedezte fel. Szívgyógyszerként történő bevezetése csak a XIX. században történik meg. Withering ugyan már említi az ,,An account of the Foxglove" című könyvéhez írt magyarázatában, hogy a digitalis „power of motion of heart". A XX. század felfedezései lehetővé tették az egyre tisztább hatóanyagok kinyerését a növényből. Ezt megelőzően a XIX.század első felében változás következett be az orvosi gondolkodásban is, a betegségek okainaik feltárása vált hangsúlyossá, a therápiával szemben. Az orvosi gondolkodás átalakulása, a technika gyors fejlődése hozzájárult az orvostudományban alkalmazott anyagok és therápiákhoz. Német irodalmi adatok szerint napjainkban kb. 8 millió ember szed digitalis készítményt 65 év felett. E gyógyszer igen jól felhasználható bizonyos szívbetegségek esetén, de helytelen alkalmazása több esetben vezetett a beteg halálához. Ha azonban betartják a digitalis kezelés aranyszabályait, a gyűszűvirág mindig eredményes lesz a szívbetegek kezelésében. BÉLA RINGELHANN, Prof. D. M. Semmelweis Library of the History of Medicine H-1023 Budapest, Török u. 12. REFERENCES 1. Roddis, L. H.: William Withering, the introduction of digitalis into medical practice. Hoeberg, New York, 1936 2. Piepenbring, G. H. : Auswahl der besten und wirksamsten Arzneimittel. Ein Handbuch fúr Ärzte, Wundärzte und Apotheker. I. Band. Erfurt, 1796 3. Melius Juhász Péter: Herbarium. Kolozsvár, 1578 (New Edition: Magvető, Budapest, 1983) 4. Weese, H.: Digitalis. Thieme, Leipzig, 1936 5. Stennius, R.: Die Geschichte der Digitalis purpurea und ihre Bedeutung in der Medizin bis etwa zum Jahre 1870. Leipzig, 1916 6. Cullen: Materia Medica. (?). (Taken out of Bahr: Digitalis purpurea, etc.) 7. Ferriar: On the medical properties of the Digitalis purpurea or Foxglove. London, 1799 8. Beddoes: An essay on pulmonary consumption; in: Contributions to physical and medical knowledge. Bristol and London, 1799 9. Plagge, M. W. : Handbuch der Pharmakodynamik: Aerzte, Wundaerzte und Studierende. Braunschweig, 1847 10. Woodwille, W.: Medical botany containing systematic and general descriptions etc. London, 1790 11. Schrön: cit. op. Bahr. 12. Schiemann: Dissertatio inauguralis de Digitalis purpurea. Göttingen, 1786 13. Schmidt, J. A.: Lehrbuch von der Methode, Arzneyformeln zu verfassen. 2te Auflage. Wien, 1811 14. Fanzago, F.: Sulla virtu della Digitale. Padova, 1810 15. Kreyssig: Herzkrankheiten. Berlin, 1816 16. Bahr, B. : Digitalis purpurea in ihren physiologischen und therapeutischen Wirkungen. Leipzig, 1859 17. Vogt, Ph. F. W: Lehrbuch der Pharmakodynamik. II. Band. Wien, 1825 18. Jahn, F. : Auswahl der wirksamsten einfachen und zusammengesetzten Arzneimittel oder praktische Materia Medica nach den besten medizinischen Schriftstellern und eigene Erfahrung Bearbeitet. I. Band. Erfurt, 1821 19. Schröder, W. : Die pharmazeutisch-chemischen Produkte deutscher Apotheken zu Beginn des naturwissenschaftlich-industriellen Zeitalter. Braunschweig, 1960 20. Issekutz, B. : Die Geschichte der Arzneimittelforschung. Budapest, 1971