Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Szögi László: A nők egyetemi tanulmányainak kezdete a budapesti Orvostudományi Karon, 1896-1926

forrásokból érezhető, hogy a húszas évek első felében a budapesti orvosi kar tanárainak egy része sérelmezte a korábbi kizárólagos szerep elvesztését, az orvosképzés ilyen mértékű decentralizálását. Ennek a nézetnek annyi alapja volt, hogy miközben a kormány jelentős összegeket költött a vidéki orvosi fakultások fejlesztésére, a fővárosban erre már nem jutott elég pénz. Feltehetően ez is közrejátszott a kar rendkívül merev felvételi politikájának fenntartásában. A kar annyira ragaszkodott reakciós, 1919-es határozatához, hogy még 1925 végén is megtagadta olyan hallgatónők indexének aláírását, akik ugyan a bölcsészkarra iratkoztak be, de orvoskari előadásokat látogattak, hogy így kerüljék meg az őket kizáró intézkedéseket. Az orvosi kart végül is miniszteri rendelet kényszerítette felvételi rendjének módosítására. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1926. augusztus 6-án kiadott rendeletében leszögezte, hogy az orvosi kar a két utolsó tanévben még annyi hallgatót sem vett fel, amennyit a numerus clausus szerint felvehetett volna. így még a jelentkezők magas számával sem lehet indokolni ,,a Karnak szabályokba ütköző és törvényt sértő eljárását". A miniszter egyben elrendelte, hogy az 1926/27-es tanévtől kezdve a budapesti orvosi karra jelentkező nőket, a szabályok adta keretek között újra fel kell venni. Ezzel az intézkedéssel végleg lezárult a nők egyetemi tanulmányainak kérdése a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásán.* Zusammenfassung In den 1890er Jahren wurde das Ansuchen der Frauen zu den Universitätsstudien nur in wenigen europäischen Ländern zurückgewiesen. Im Jahre 1894 wurden die Professoren der Budapester Medizinischen Fakultät vom Kulturminister zu einer Stellungnahme bezüglich der Universitätsausbildung der Frauen aufgefordert. 1895 erschien die Anordnung darüber, dass die Aufnahme einer Studentin in jedem Fall von einer ministeriellen Bewilligung abhängig sei, und nur aufgrund der Proposition des Lehrkörpers. An der medizinischen Fakultät war am Anfang der 1910er Jahren die Zahl der Studentinnen auf 5—6 Prozent gestiegen. Diese Zahl erhöhte sich während des Krieges. Am Anfang der 1920er Jahren wurde die Aufnahme der Frauen auf die medizinische Fakultät in Budapest beschränkt, in der Provinz (Szeged, Pécs, Debrecen) dagegen wurden mehrere aufgenommen. Die aufnahmebeschränkenden Massnahmen wurden mit der am 6. August 1926. erschienenen Anordnung des Ministers des Religion- und Unterrichtswesens gestrichen. IRODALOM Nagy né Szegvári Katalin — Ladányi Andor: Nők az egyetemeken. I. Felsőoktatástörténeti kiadványok. 4. Bp. 1976. Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Felsőoktatástörténeti kiadványok. 1. Bp. 1969. Jáki László: Nőhallgatók részvétele a felsőoktatásban 1894—1941. Demográfia 1962, 2. 219—228. Ősy József: Nőhallgatók az egyetemeken és főiskolákon. Statisztikai Szemle 1969, 6. 590—597. LÁSZLÓ SZÖGI, D. Ph. Archives of the Eötvös Loránd University H—1083 Budapest, Kun Béla tér 2. * A cikkhez felhasznált levéltári források a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárában találhatók: Az orvostudományi kar tanácsülési jegyzőkönyvei; 1895/96—1925/26 tanévek. — Az orvostudományi kar dékáni hivatalának iratai: 663/1895-96, 2000/1912-13, 3522/1914-15, 6508/1914-15, 4966/1915—16, 4196/1919-20, 7353/1919-20, 8413/1920-21, 5112/1922-23, 2267/1923-24, 2906/1923—24, 1620/1924-25, 2082/1925-26, 3707/1925-26, 6747/1925-26. sz. iratok.