Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sasvári László: A magyarországi betegápoló irgalmas rend működése (1867—1918)

és 4 jelölt volt Pozsonyban, de még 3—4 fő elhelyezhető lett volna.

38 A háború évei azonban már nem kedveztek a rend fejlődésének. 1916-ban egy levélben már ezt olvashatjuk: „Ezen két növendék távoztával a novitiatus teljesen üres lesz. '

m Két év múlva pedig Pozsony is elkerült a magyar rendtartománytól. Eger A városban az irgalmasokat Erdődy Gábor püspök hívta be 1726-ban, a rendház és a templom építése azonban elhúzódott.

40 1870. január és december között az ápolt betegek száma 610 fő, 1871-ben 565 fő, ugyanakkor az ápoltak száma a tébolydában 30.

41 Az ágyak száma a kórházban még 1906-ban is csak 32.

42 De 1909-re az ágyszám 100, sőt hamarosan már 120 beteget tudnak befogadni egyszerre, mivel a rend bőkezűségéből sor került az intézet megnagyobbítására. Bel-, sebészeti, bőr- és nőgyógyászati osztályak működtek ekkor, valamint bujakórosztály, fogászat, orvosi és röntgenlaboratórium.

43 Szólnunk kell az egri irgalmas rendi elmegyógyintézetről is. II. József rendelkezése óta ápoltak itt elmebetegeket. 1906-ban 80,1909-ben 220 elmebeteget tudtak elhelyezni. Az ezzel járó építkezésekhez a rend 30 000 korona értékű kölcsönt kívánt felvenni. A tőke elegendőnek bizonyult, és az építkezések 1909-re befejeződtek.

44 Az egri irgalmas rendi kórház mellett gyógyszertár is működött. Neves, sajátos termékük volt az ún. Egri víz. Csak a színe emlékeztetett vízre, aromatikus, alkoholos növényi kivonat volt, étvágyjavítónak használták.

45 Temesvár III. Károly alapította a temesvári intézetet 1737-ben, a gyógyszertár azonban csak 1855-ben nyílt meg.

46 1871. január 1-től december 31-ig 343 beteget vettek fél.

47 A kórház anyagi gondokkal küszködött. Még Mária Terézia engedélyezett a kórháznak segélyt, s ezt folyamatosan fizették a tartományfőnökök kérésére. 1871-ben 1500 Ft-ot.

48 A további években is folyósították. A XIX. század második félében különösebb a kórház fejlesztésében nem történt. 1908-ban új perjel került Temesvárra, ennek szándékában állt az általános javítás: festés, új ágyak beszerzése. A takarékosságot azonban szem előtt kívánta tartani.

49 A város azonban ennél többet akart, új szanatóriumszerű kórház emelését a régi helyett. A betegforgalom az 1910-es években alacsony volt, s a háború kitörése után nem is vettek fel polgári beteget. Amikor a főorvos elhunyt, bár voltak jelentkezők az állásra, azt nem töltötték be, mert az intézet katonai tartalékkórház volt, s a katonaorvos látta el.

50 A katonaság 1917-ben 38 Uo. 48/1913., 1913. szept. 28. 39 Uo. 29/1916., 1916. máj. 10. 40 Névtár 1909. 22. és Emlékirat 15. « OL P. 1258. 11. cs. 42 Névtár 1906. 19. 43 Népegészségügy (1929) 467—8. 44 OL P. 1258. 1. t. 4. cs. 1909. máj. 8~i tanácsülési jegyzőkönyv. 45 Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház. Az egri múzeum évkönyve IV. Eger 1966. 210. 46 Névtár 1909. 26. 47 OL P. 1258. 12. cs., betegkimutatás 1871. 48 Uo. 1. t. 2. cs. 137/1871. 49 Uo. 12. cs. 1908. júl. 10. 50 Uo. 1915. ápr. 15.