Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

TANULMÁNYOK - Józsa László: A tenotómia ókori és középkori írásos és rajzos emlékei

rakat, ahol ín nincsen. László Gy. (31, 32) egyéb ikonográfiái hibákra is felhívta a figyelmet a Magyar Anjou Legendárium képeivel kapcsolatban. A László-legenda ábrázolásainak elemzése arra enged következtetni, hogy a tenotómia nem lehetett ritka a középkori Magyarországon, s annak elsősorban az Achilles-átmetszési formáját gyakorolták. A 16. századra kiveszhetett a tenotómia, ugyanis a Werbőczi Tripartitumában már nem szerepel mint büntetési módszer, noha számos egyéb csonkító büntetés (pl. kasztráció) megtalálható. Nehéz megmagyarázni Ilosvai (45) Toldijának néhány sorát: „Az király ott igen megijedt vala, Ijedtében szólni egyet sem tud vala, Sarkát Toldi Miklós úgy nyomódja vala Sarkából királynak a vér el-kifoly vala. ' ' A szövegösszefüggésből kiderül, hogy Lajos Király a császár előtt ijedt meg annyira, hogy a teremből távozni akart, s ezt akadályozta meg Toldi a sarok (Achilles-ín) durva megnyomásával. Lehetséges, hogy tenotómiára utal az a címer, amelyet Mátyás király 1466. február 6-án Diósgyőrben adományozott Szerdahelyi Huszár Péternek, a címerlevélben nem részletezett érdemeiért. A címerpajzson térdben behajlított vörös nadrágos-harisnyás láb látható, melynek bokájához egyenesre vágott hegyű szablya illeszkedik (17. ábra). A címerképet látva elfogadhatatlannak tartom Érszegi (39) magyarázatát: „A címerkép valószínűleg... könnyű lovas bal lábát és derekáról csüngd [??] szablyát kívánja ábrázolni ' '. A címerképeken általában a javadalmazott tulajdonságát, érdemét, eredetmondáját stb. ábrázolták. A szablya akkortájt általános volt, nem jelentett kitüntető megkülönböztetést ajavadalmazottnak. Valószínűbbnek tartom, hogy Szerdahelyi Huszár Péter vitéz valamelyik csatában az Achilles-ín sérülését szenvedte el, s ezt örökítette meg a címerábra. Ha ritkán is, de távoli tájakon is feltűnik a tenotómia ábrázolása. A legkorábbi ábrázolás a Metternich-sztélé hátoldalán látható vázlatos rajz (40), amelyen egy harcos lándzsát döf az előtte álló (fogoly ??) Achilles-inába (18. ábra). Labróban (Svédország) került elő egy 700 körül készült faragott kő, amely viking csatajelenetet ábrázol (41). A domborművön az egyik töredékes ábrázolásban ugyancsak tenotómia látható (19. ábra), mégpedig az Achilles-ín átmetszése. 17. ábra. Szerdahelyi Huszár Péter címerrajza 18. ábra. A Metternich-sztélé hátoldalán látható váz1466-ból latos rajz (Egyiptom XVffl. dinasztia).