Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Zboray Bertalan — Csanád Vilmos: Adatok a budai és pesti gyógyszerész-grémium történetéhez
gok mellett, Ráth Péter testületi elnök — aki az eddigiekben a legnagyobb szorgalmat fejtette ki — és Müller Bernát pesti gyógyszerész csak rendkívüli tagsági kinevezést kapott. Ráth Péter ennek ellenére az év folyamán lezajlott egri Vándorgyűlésen — beszámolva eddigi erőfeszítéseiről — újból felhívta a gyógyszerészeket vidéki testületek alapítására, remélve, hogy ezek működése is latba fog esni a közegészségügy általános rendezésénél. Az év folyamán megalakult Közegészségi Tanács rövidesen mégis megkezdte munkáját. A korszerű egészségügyi törvényjavaslat kidolgozására négy bizottságot alakítottak. Az elsőben — amely a gyógyszerészi ügyekkel is kellett hogy foglalkozzon — helyet kapott Ráth Péter testületi elnök, a Tanács rendkívüli tagja is. Rövidesen ismertté vált a gyógyszerészetre vonatkozó tervezet is, amely alapját képezte a később megjelent (1876) törvénynek, de addig még több változtatáson és bővítésen esett át. Külön bizottság foglalkozott az első magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésével, amely méltó társa kellett hogy legyen — Than professzor, elnök szerint — az újonnan megjelent VI. osztrák Gyógyszerkönyvnek. A szerkesztőbizottság négy orvostagja mellett — négy gyógyszerész (Than, Ráth Péter, Müller Bernát és Jármay Gusztáv) is részt vett a munkában, bár Ráth Péter időközben megbetegedett s lemondása folytán, neve már nem szerepel a megjelent műben. A Gyógyszerkönyv megjelenése és több szintén nagy fontosságú ügy (taxakérdés, méterrendszer bevezetése stb.) elintézése után, az 1872. év hozta meg az Országos Gyógyszerész Egylet megalakulását. Az eddigiekben felsorolt törekvések és javaslatok mellett nem hallgathatjuk el Schédy Sándor lapszerkesztő és budafoki gyógyszerész szerepét sem, aki lapjában számtalanszor sürgette és ébren tartotta a gondolatot. Az egyesülést létrehozó bizottságban az ismert pest-budai (Ráth, Jármay, Kiss Károly, Fauser) gyógyszerészek mellett, ott találjuk a vidék legismertebb gyógyszerészeit (Tamássy K. debreceni, dr. Hintz György kolozsvári, dr. Szabó Gyula miskolci, Katona Zsigmond kecskeméti, Rohrbachl Antal szegedi gyógyszerészeket) is. 1872. május 6-án mondta ki a megalakulást, s az alakuló gyűlésen — az akkori viszonyokat tekintetbe véve —- rendkívül sokan, 91-en jelentek meg az ország szinte minden részéből, amikor még az ország gyógyszerészeinek legalább fele alkalmazott nélkül dolgozott, s így nem hagyhatta el patikáját. Az egylet első elnökének a nagy tekintélyű Ráth Péter budai testületi elnököt választották, aki azonban csupán egy évig viselte e tisztet, mert egészségi állapota miatt a következő évben lemondott, és rövidesen, 1873. október 7-én meghalt. A felsorolt adatok vitán felül igazolják azt a tényt, hogy a XIX. század eleje óta működő pestbudai gyógyszerész testületek jelentős szerepet játszottak a gyógyszerészi közéletben. Vezetőiknek kimagasló szerepük volt a kar életében, agilitásuktól függött, hogy a közvélemény érdeklődését fel lehet-e kelteni a gyógyszerészet és a közegészségügy általános kérdései iránt. Elnökeik — különösen Ráth Péter — többször hatásosan védelmezték a gyógyszerészek érdekét és személyes fellépésükkel sikerült a gyógyszerészet ügyét olyan törvénnyel rendezni, amely — sok tekintetben — napjainkban is alapvető fontosságú. Zusammenfassung Die ehemaligen Schriftstücke der Pharmazeutischen Gremien von Buda und Pest wurden im Archiv des Semmelweis Instituts untergebracht. Durch die Vorstellung der wichtigeren Schriftstücke möchten die Verfasser beweisen, wie bedeutend die Rolle der seit Anfang des 19. Jahrhunderts wirkenden Gremien im öffentlichen pharmazeutischen Leben war. Dire führenden Persönlichkeiten spielten eine wichtige Rolle im Leben der pharmazeutischen Fakultät; es hang von ihrer Agilität ab, ob das Interesse der öffentlichen Meinung in die
