Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Zboray Bertalan — Csanád Vilmos: Adatok a budai és pesti gyógyszerész-grémium történetéhez

•TA Az ügy folytatására vonatkozik a kötegben talált (51/40. sz.) másolat jellegű, latin nyelvű irat, amelyben a Helytartótanács értesíti a folyamodókat, hogy a kérelmet felterjesztette a legfelsőbb helyre. Az irat tartalmazza a Helytartótanács saját véleményét is, amit bizonyára a legfelsőbb helynek is tudomására hozott. Éspedig: /. az ügy elbírálásánál tekintetbe kell venni a bécsi gyógyszerészekre vonatkozó rendeleteket; 2. a leendő grémium ne a protomedicus hatáskörébe tartozzék, hanem a városi hatóságéba, mint a kereskedőké; és végül 3. nem szükséges országos grémiumot alapítani, hanem a vidéki gyógyszerészek is csak maradjanak meg eddigi hatóságaik felügyelete alatt. Az iratban 1818. márc. 22-es dátum szerepel, tehát a Helytartótanács sem sietett a válaszolással. Nem csodálkozhatunk ezek után, hogy a Tanácsnak e részben elutasító állásfoglalása miatt a legfelsőbb hely sem adta beleegyezését a grémium hivatalos megalapításához, bár konkrét elutasítást sem találtunk! Bizonyára elfektették az ügyet, mert a gyógyszerészek elnöke, Ráth József gondosan megőrzött több — ennél kevésbé fontosabb — ügyre vonatkozó iratot is. így megtaláltuk Sadler József* — a későbbi professzor — akkor még a botanikai tanszék tanársegédének levelét, melyben a disszertációjáért küldött 300,— Ft tiszteletdíjat köszöni meg. Egy másik, 1820. december 16-án kelt levélben Nentwich K. lippai gyógyszerész patikájának építéséhez kér segítséget, levelét így címezi: ,,An ... löbl Gremium des Wohlgebohren Herrn Apotheken in Pest und Ofen. " A kollégák küldtek is — a mellékelt kimutatás szerint — 115,— Ftot. (86. sz.) 1823. november 19-én kelt a harmadik levél, melyben Jelenik László szerdahelyi gyógyszerész leégett patikája felépítésére kér segítséget. A levél mellett található a gyűjtőív az adakozók aláírásával, a károsult nyugtája, valamint az egész ügyre vonatkozó levelezés. (82—85. sz.) Érdeklődésre tarthat számot a Helytartótanácsnak 1830-ból származó és a gyógyszerészek részére kiadott két rendelete a klórmész (Calcaria chlorata) készletben tartásáról. 1830 januárjában az anyag előállítását, készletben tartását rendeli pestisjárvány esetére, de februárban már a kitört kolerajárvány elleni védekező anyagul írja elő. (45—49. sz.) Az irattár további nagyszámú fennmaradt irata tehát azt bizonyítja, hogy a gyógyszerészeknek mind Budán, mind Pesten volt olyan működő egyesülése, aminek létezése országszerte ismert volt, hiszen ügyes-bajos dolgaikban — mint láttuk — még a vidéki gyógyszerészek is egyenesen a grémiumhoz fordultak. E jó néhány év elteltével érkezünk el az 1833-as esztendőhöz, amikor — mint már fentebb említettem — újból előkerült a Gremium ügye.

5 A 72-es számot viseli Lenhossék Mihály protomedi4 Studény János — Vondra Antal: Hírneves gyógyszerészek. Bp. 1929. 124. 5 Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón, 1888—1914. Bp. 1984. 91.