Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

A következő évben, 1935-ben a Frankfurter Zeitschrift für Pathologie különszámaként

24 jelent meg német nyelven a Balogh Ernő Emlékkönyv abból az alkalomból, hogy Balogh Ernő 10 éve volt egyetemi tanár. A kötet a tanítványok és munkatársak számos értékes dolgozatát tartalmazza. 1935. május 29—30-án Budapesten tartották a negyedik nagygyűlést. Az a tény, hogy az 1935. évi nagygyűlésen Korányi Sándor elnökölt, kifejezésre juttatta a pathologia és a gyakorlati orvostudomány összetartozását, amelynek megvalósítása, amint Korányi Sándor elnöki megnyitójában mondotta: „kiszabadította az orvostant középkori állapotából".

25 Mai szemmel is figyelemre méltók Korányi Sándor további gondolatai: „Az általa megindított fejlődés egyrészt a specializálódásfelé haladt, másrészt túllépte a szorosan vett, az egyes esetekkel foglalkozó orvosi gyakorlat határait és az orvos gondolkozását mindinkább ráterelte problémákra, amelyek nemcsak az egyén, nemcsak a betegség, nemcsak a tudomány és az orvosi technika problémái, hanem problémái a családnak, súlyos problémái a társadalomnak, a nemzetnek, az államnak, az emberiségnek. A specializálódásnak az érdeklődést mind szűkebb körre szorító hatása, másrészt az orvosok érdeklődésének és működésének óriási kiterjesztése az egyes egyénekkel való foglalkozás határain túl a közelmúltban talán kissé elhomályosította sokak szeme előtt azt az igazságot, hogy az orvosi tudomány egészét, de nem kevésbé az orvosi gyakorlatét, szilárd alapjához a pathologia kötötte. Ezen igazságnak elhomályosodása nagy veszélyeket rejtene magában. Kegyelettel emlékeztek meg a nem régen elhunyt állatorvos, Hutyra Ferenc professzorról, a nemzetközi hírű tudósról, akinek élete — mint Korányi Sándor mondotta — ,,a gyakorlat és az elmélet összetartozásának fontosságát és termékenységét hirdető élet volt ' '. A referátumot Budapestről Bézi István tartotta a diphtheria kórbonctani és immunológiai vonatkozásairól. Szabolcs Zoltán az emphysemas tüdők vérereinek vizsgálatáról számolt be. Először szerepelt Pécsről Cseh Imre, Csomós növedékek képében megjelenő szívgumma című dolgozatával. A rákkutató szakosztály ülésének első két előadását Pécsről Kellner Béla tartotta a daganatok zsírmorphologiájára vonatkozó további vizsgálatokról, valamint a disjungált sejtek sorsáról a szervezetben. Romhányi György (Budapest) előadásának címe: A daganatok által előidézett elváltozások vizsgálata a környező szövetekben. Először szerepelt Pécsről Radnót Magda, Fáber Viktorral társszerzőségben, carcinoma cribrosum mammae esetét mutatták be.

26 A Magyar Pathologusok Társasága 1935. évi közgyűlésén Buday Kálmánt ismét abban a kitüntetésben részesítették, hogy újból az elnöki teendőkkel bízták meg. Buday az 1936. június 4—5-én tartott ötödik nagygyűlés elnöki megnyitójában megemlékezett tanáráról, Scheuthauer Gusztávról, aki viszont Rokitanskynak volt a tanítványa. Buday a magyar pathologusok megbecsülését látta abban, hogy a társaság tagjai közül évről évre sokan tartanak referáló előadásokat más egyesületek felkérésére. Viszont más társaságok tagjai is szerepelnek a pathologusok rendezvényein. Mindezeket a jelenségeket a pathologia és más orvosi szaktudományok szoros összetartozásának megnyilvánulásaiként értékelte. Ez — mint mondta Buday — megóvja a kutató morphologust az elsekélyesedéstől és az egyoldalúságtól. Az ülésen Zalka Ödön nagyon részletes referátumban számolt be a hyperthyreosisok pathologiájáról. Habán György a veseelváltozásokat ismertette hyperthyreosisban, részben kísérleti anyagáról számolt be. Az idegrendszeri elváltozásokat Horányi Béla ismertette. Cseh Imre Pécsről cystás agy esetét ismertette, amihez Baló József szólt hozzá. Debrecenből Borsos-Nachtnebel Ödön az újszülöttek encephalitiséről tartott előadást. Borsos-Nachtnebel volt ebben az időben a MPT titkára. Szegedről Gerlei Ferenc adatokat közölt a paprikahasítók tüdőbetegségének kérdéséhez. Várvédy János Budapestről heveny polymyositisekről tartott előadást. Kudász József Debrecenből a szemölcsizmok morphologiáját ismertette. Budapestről Endes Pongrác két előadást is tartott: 24 Frankfurter Zeitschrift fir Pathologie. 48. (1935), 3. 432. 25 A MPT... Negyedik Nagygyűlés. Budapest, 1935. május 29—30. Budapest, 1935. 3. 26 Lásd 25. jegyzet — Teljes kötet