Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
TANULMÁNYOK - Csorba János: Ludwig Binswanger (1881—1966) és az egzisztenciálanalitikus pszichoterápia — mai szemmel
Mármost a megismerés közege elsősorban a beteg által mondottak, a szabadasszociációs és emlékanyag, másodsorban pedig a heteroinformációk a beteg hozzátartozóitól, csak ezek mögött dereng fel a faktikus élettörténet, amit közvetlenül soha nem szemlélhetünk, csak mindig azzal a jelentésadással együtt, amivel a beteg az eseményeket gondolatain, érzelmein keresztül minősíti. A létanalízis nem visz bele idegen motívumot, kategóriát a beteg önmegértésébe, hanem fogalmilag a beteg metaforizációjára és a beteg saját létfelfogására támaszkodik. Ezen a fonálon követhető a beteg értékstruktúrája, világnézete, erkölcsi elvei, tapasztalati világának szerveződése. Röviden; az tükröződik, ahogy a beteg számára a világ megjelenik és ahogy magát világában elhelyezi. Binswanger ezt az individuális struktúrát világtervezetnek nevezi 4 , de a Weltentwurf fogalma mint egy belső világ kivetítése is érthető. Ez a kategória tudatosan polemizál a heideggeri Belevetettség (Geworfenheit) fogalommal és így az individuum binswangeri felfogásában bár a fölérendelt normatív szint a Belevetettség, az, hogy nem vagyunk szabadok, hanem az összefüggésekbe és determinációkba beleszülettünk, és folyamatosan akaratunkon kívül kerülünk bele, mégis megvan a lehetőségünk, hogy ezzel az individuális struktúrával magunknak egy bizonyos fokig szabadságot vívjunk ki. A szabadság individuális elemzése annyit jelent, hogy a múlt feltárása nemcsak tényszerűen, hanem lehetőségeiben is meg kell hogy történjen. A betegeknél éppenséggel olyan lét- ill. világtervezet megvalósításáról van szó, ahol a szabadság és a lehetőségek folyamatosan beszűkülnek. Praktikusan fogalmazva a létanalitikus minden megnyilvánulásban sajátlagost, az individuálist keresi, amit a pszichés jelenségek egyediségéből, „jellegiségéből" (Szilasi 1949.) épít fel. Az individuum végső soron a léttervezettel és az egzisztenciával szinonim, ami úgy is megfogalmazható, hogy az egzisztencia filozófiai megértéséhez az individualitás pszichológiai megértésén keresztül vezet az út. A következetes létanalitika a tünetet, betegséget, zavarjelenséget a legmesszemenőbben beleágyazni igyekszik az élettörténetbe, a beteg létfelfogásába. A zavartünetek között kitüntetett helye van a szorongásnak, amit Binswanger az egzisztenciális szorongás áttörési helyeinek fog fel. Lőwith kifejezésével; a létanalízis feladata ,,a mindennapi életösszefüggés töréspontjainak feltárása ' ' (Binsw. 1936. 177.). Vegyünk egy példát a Weltentwurf binswangeri elemzésére: Egy fóbiás lányt súlyos szorongásos rohamok zavartak az utcán, mert állandóan attól félt, hogy cipője sarka leválik. Az anaütikus anyagból előkerül egy élmény; amikor ötéves volt, látta, amint a korcsolya lecsatolásánál a cipő sarka is letörött. Egy freudi analízis bizonyára a kasztrációs fantáziák feltárása nyomán haladt volna előre, Binswanger a kiemelt egzisztenciálékat ennél az esetnél a „Kontinuitás" világtervezetében foglalja össze, ami sok aspektusban a leány egész életét átfogta. A kontinuitás féltése és dominanciája az, ami fantasztikusan beszűkíti és szimplifikálja a beteg életmenetét (D. Wyss 1972, 289.). A világvázlat tehát amennyire individuális és a beteg számára totálisan jelenlevő, olyannyira egyoldalú is, hiszen a betegséggel elválaszthatatlanul összeforr és folyamatosan új, nyitott lehetőségeket von el tőle. A létanalízis végső soron a betegséggel együtt élő embernél a betegség helyét tisztázza a beteg életében és ezt a saját egzisztencia elhibázott megvalósításaként (Müller-Hegemann 1973. 75.) vagy a létstruktúra eltorzulásaként ábrázolja. Kézenfekvő, hogy ezen a ponton ellentmondást fedezzünk fel Binswanger koncepciójában. Heidegger ugyanis a létmódokat preferencia nélkül „egyformán eredetinek" látja, ami szerves összhangban áll azzal, ahogy az egyéniséget értelmezi. Binswanger is ezen a fonálon tárja fel az egyedi léttervezetet, mégis egy magasabb szinten az egyénileg metaforizált világ mint a nor4 A Weltentwurf fogalom eredete Heidegger Entwurf (Tervezet, Lét és Idő 122, 136.) kategóriája; amely létünk egyik alapmodusa, s amelyben lehetőségeinkhez viszonyulunk, több passzusban az egzisztenciával szinonim. Heideggernél a „halálhoz vezető lét", Binswangernél a betegség, ami az élettervezetet előrehaladóan beszűkíti.
