Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

TANULMÁNYOK - Csorba János: Ludwig Binswanger (1881—1966) és az egzisztenciálanalitikus pszichoterápia — mai szemmel

LUDWIG BINSWANGER (1881 - 1966) ÉS AZ EGZISZTENCIÁLANALITIKUS PSZICHOTERÁPIA - MAI SZEMMEL* CSORBA JÁNOS Minden pszichoterápiás irányzat meghatározott személyiségelmélethez és metapszichológiai felfogáshoz kapcsolódik, implikált vagy kidolgozott formában embertani (antropológiai) feltevéseket, kijelentéseket, koncepciót fogalmaz meg. Ez a kapcsolat kétirányú, egyfelől a pszichoterápiás tapasztalatot metapszichológiában vagy antropológiai szinten általánosítják, másfelől a pszichoterápiás gyakorlat egy előzetesen adott, vagy kialakított filozófiai emberkép alapján orientálódik. Ha a gyakorlatból kiinduló elméletképzés prominens képviselőjének Freudot tekintjük, úgy Binswanger azok sorába tartozik, akik a legmesszebb mentek abban, hogy a filozófiai emberismeretet pszichoterápiás eszközzé fejlesszék. Binswanger munkásságából tehát hangsúlyozottan azt az oldalt emeljük ki, hogy ő egy antropológiai felfogást — nevezetesen az egzisztencialista ontológiáét — következetesen pszichoterápiás módszerré kívánta tenni. Ez az alapállás magába foglalja a filozófiai és a pszichodinamikus gondolkodás összefonódását, ill. egy ilyen elméleti összeházasítás belső problémáit. Szélesebb értelemben tanulmányunknak éppen az a tárgya, hogy egy ilyen kísérlet nehézségeit Binswanger kapcsán kifejtse.

1 Ludwig Binswanger tevékenységi köre igen széles keretekben, több témakörben mozgott. Egyfelől a pszichopatológia terén végzett kutatómunkát, ahol fenomenológiai módszerrel klinikaitünettani kérdéseket vizsgált. (A tér problémája a pszichopatológiában, 1931; A commotiós pszichózisokról, 1917; hozzászólt az afáziakérdéshez is.) Másfelől összefoglaló munkákat írt, pl. az általános pszichológia kérdésköreit rendezte ismeretelméleti alapon (Bevezetés az ált. pszichológia problémáiba, 1922). Kb. két évtizedre tehető az az időszak, mely alatt Binswangen a pszichoanalízis mélyen befolyásolta. A pszichoanalízis gyakorlatával párhuzamosan végzett fenomenológiai tanulmányok (Husserl, Häberlin, Heidegger) vezették az ún. létanalízis alapelveinek kidolgozásához. Önálló gondolati teljesítménye, a 40-es években kidolgozott létanalízis nem érthető meg Binswanger pszichoanalitikus indíttatása nélkül. Ennek érdekében egy rövid életrajzi kitérőt kell tennünk (Binswanger 1957). 1881-ben idegorvos-dinasztia sarjaként született a svájci Kreuzlingenben. Az 1900-as évek elején a neves zürichi Burghölzliben találjuk, amit Eugen Bleuler vezetett. Jung asszisztenseként dolgozik és nála írja ,,A pszichogalvános reflexjelenség az asszociációs kísérletben" című doktori értekezését. 1907-ben Junggal együtt utazik Bécsbe Freudhoz, hogy tanulmányozzák a pszichoanalízist, ez mindkettejükre sorsformáló hatással volt. Jelentős szerepük volt abban, hogy Bleuler is egy időre pszichoanalízis befolyása alá került. Együtt alapították meg a svájci pszichoanalitikus filiálét, amit Jung kiválásáig ketten vezettek. Freud és Binswanger betegeket cseréltek, a mester szupervíziós munkát végzett a kreuzlingeni pszichiáter terápiás esetein. A Freud és Jung között éleződő viszonyban Binswanger, Freud mellett állást foglalva — egy ideig közvetített kettejük között. Binswanger életében egyébként a pszichoanalízis és a fenomenológia olyan két meghatározó szellemi áramlatként voltjelen, hogy megérthetjük, Jung gondolatvilága miért nem tett rá különösebb hatást. 1917-ben, apja halála után átvette a Bellevue Idegklinika vezetését, amit 1956-ig igazgatott. * A MPT pszichoterápiás szekció komplex pszichoterápiás munkacsoportja 1985. május 30-án ,,A pszichoanalízis és az egzisztencialista fenomenológia szintéziskísérlete Ludwig Binswanger munkásságában ' ' címmel megtartott előadásának átdolgozott változata. 1 Mayer Kolos Ferenc: Az orvostudomány története. Bp. 1927.