Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KÖNYVSZEMLE - Semm, Kurt — Weichert von Hassel, Monika: Universitäts-Frauenklinik Kiel (Rákóczi Katalin) - Shuttleworth, S.: George Eliot and Nineteenth-Century Science: The Make-Believe of a Beginning (Bánóczy Erika)

medicinára alapozva illeszkedik a szerző különös, logicizáló-matematizáló rendszerébe. (Meg kell említeni azt is, hogy a polihisztor szinte mindennel foglalkozott hosszú élete során, kivéve az alkímiát. Alkimista műve, mely a tizenhatodik században hírhedtté tette, hamisítvány!) Mindez az érdekesség tehát angol nyelven, kitűnő kommentárok segítségével olvasható most, Anthony Bonner amerikai kutató jóvoltából, ki nemcsak a latin és a katalán nyelv tudósa, de kitűnő és világos szavú ismerője a kornak, helynek és kultúrának is. Noha fordítása csak válogatás, mégis teljes képet igyekszik adni Raimundus Lullus munkásságáról. Minthogy latinul kevesen tudnak s még kevesebben katalánul, a Lullus-kiadások pedig nem hemzsegnek Európa könyvtáraiban, úgy gondolom a tudományos világ nélkülözhetetlen forrásmunkához jutott e könyvvel. A kiadást teljesnek hihető irodalomjegyzék, kritikai apparátus, nagyszerű mutató, sok szép kép és az eddigi Lullus-irodalmat és hagyományt összegző tanulmány egészíti ki. Magyar László Semm, Kurt — Weichen von Hassel, Monika: Universitäts-Frauenklinik Kiel. Ihre Bedeutung für die Frauenheilkunde 1805 bis 1985. Eine medizinhistorische Studie zum 180jährigen Bestehen. Geretsried, Alpendruck, 1985. 196 p. 110 Bildtafeln, Tabellen. A szerző a kiéli egyetem nőgyógyászati klinikájának igazgatójaként az intézetre vonatkozó szakirodalomra, kórházi levéltári és irattári anyagokra és dokumentumokra támaszkodva munkatársaival összeállította a klinika 180 éves történetét. A fejlődési szakaszokat az egyes igazgatók — akik egyben a nőgyógyászat-tudomány európai hírű képviselői voltak — neve és tevékenysége fémjelzi. G. A. Michaelis, aki 1840—1848 között vezette az intézetet, az orvostanhallgatók alaposabb felkészítése érdekében külön bonclehetősget biztosított, aminek következménye a gyermekágyi lázban való megbetegedések és halálesetek gyors elszaporodása volt. Ebből a felismerésből kiindulva átvette Semmelweis tanítását és a gyakorlatban eredményesen alkalmazta. A könyv olyan fontos részleteket közöl, amelyek a szaktudomány fejlődésébe engednek bepillantani. A lokáltörténelem kronológiájához tabellákat és számos fényképet mellékel. Rákóczi Katalin S. Shuttleworth: George Eliot and Nineteenth-Century Science: The Make-Believe of a Beginning. Cambridge, Cambridge University Press. 1984. 257 p. A 19. századra jellemző volt a tudományos és társadalmi gondolkodás összefonódása, a biológiai elméletek hatása a társadalomelméletre. George Eliot minden írókortársánál tájékozottabb volt a korabeli filozófiai áramlatokban. Regényeit sorra véve Adam Bede-től Dániel Derondáig, a szerző mintegy esettanulmányként könyvének egy-egy fejezetében azt igyekszik bemutatni, milyen sokféle és komplex módon hatott a tudományos gondolkodás — elsősorban Comte, Lewes, Bernard organikus elmélete — George Eliot írói fejlődésére. Észrevétele az, hogy a fiziológiai gondolkodás nem csupán Eliot társadalomszemléletében, de regényeinek pszichológiai elméletében és elbeszélői módszerében is kimutatható. A korai regények statikus társadalomszemléletét a dinamikus organizmus modellje váltja fel, az író a passzív megfigyelő szerepét az aktív kísérletezőére cseréli. A természetrajz hanyatlásával és a kísérletes tudományok kialakulásával párhuzamosan a 19. századi regény fejlődésében is a figyelem a társadalom egészének történeti fejlődésére, a lélek belső történéseire tolódik; a realiz-