Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KÖNYVSZEMLE - Kohlhaas-Christ, Cornelia: Zur Geschichte des Apothekenwesens in Hamburg (Zboray Bertalan) - LeFanu, W. R.: British Periodicals of Medicine 1640—1899 (Bánóczy Erika) - Lesch, J. E.: Science and Medicine in France: The Emergence of Experimental Physiology, 1790-1855 (Bánóczy Erika)

Kohlhaas-Christ, Cornelia: Zur Geschichte des Apothekenwesens in Hamburg. Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag, 1985. 279 p. Hamburg városa, ha nem is tartozik a legrégibb német városok közé, de tengerparti fekvése folytán, korán, a Hanza-városok sorában, fontos pontjává lett a tengerentúli áruk kereskedelmének. A gyógyszerül használt anyagok (drogok) behozatalában és az európai országok patikáihoz való eljuttatásában így fontos szerepet játszottak századok óta a hamburgi patikák. A szerzőnek sikerült a várost pusztító nagy tűzvész (1842) és a két világháború pusztításai ellenére fennmaradt, eredeti okmányokból a legrégibb 50 hamburgi patika adatait összeszedni. A legrégebbi adatok a ,,

Ratsapotheke" elnevezés alatt működő intézményre vonatkoznak. Név szerint felsorolja — 1264-től kezdve — a gyógyszerészeket és a működésüket bizonyító okmányokat. Fontos dátum a felsorolásban az 1472-es év, amikortól kezdve a patika a város tulajdonává lesz, s mint ilyen 1782-ig működik. Az ugyancsak 1742-ben alapított Jordan-patika történetére vonatkozólag is sok adatot találhatunk a munkában. A többi —jelenleg is működő — 50 patikára vonatkozó adatot is jól csoportosítva közli a szerző. Zboray Bertalan LeFanu W. R. : British Periodicals of Medicine 1640—1899, Wellcome Unit for the History of Medicine, Oxford, 1984. 70 p. Fontos kutatási segédeszközt tett újra hozzáférhetővé a Wellcome Intézet oxfordi részlege, amikor Research Publications sorozata hatodik darabjaként kiadta William LeFanu brit orvosi folyóiratokról készített kronológiai listájának első részét (1640—1899), mely először 1937-ben jelent meg a Bulletin of the History of Medicine hasábjain. Az orvostörténet-írás nagy klasszikusa, Fielding Garrison kezdeményezte és szorgalmazta a harmincas években az orvosi periodikák listájának összegyűjtését a 17. századi kezdetektől, hogy alapul szolgáljon periodikatörténeti művek írásához, mivel véleménye szerint a folyóiratok időrendi áttekintése valósabb képet nyújt az orvostudomány történetéről, mint a korabeli könyvek tanulmányozása. LeFanu összeállítása máig is az egyik leghasználhatóbb forrás az angol nyelvterületre vonatkozóan, az új, javított kiadás a szerző előszavával és további kiegészítésekkel jelent meg, ez utóbbi Jean Loudon munkája. Bánóczy Erika Lesch J. E. : Science and Medicine in France: The Emergence of Experimental Physiology, 1790—1855. Cambridge Mass., Harvard University Press, 1984 . 276 p. A California Egyetem történésze a biológiatörténet egyik alapvető jelentőségű korszakát tette vizsgálata tárgyává. Az élettan volt az első a biológiai tudományok sorában, mely elkötelezte magát a modern értelemben vett experimental izmus eszméje és gyakorlata mellett. A szerző nyomon követi a több mint fél évszázados folyamatot, melynek során kialakult a kísérletes élettan Franciaországban, s hogy éppen ott és akkor jelent meg először ez a tudományág, ezt a francia tudományos és orvosi miliőt jellemző különleges körülményekkel magyarázza. Először áttekinti a fiziológia mibenlétét és kutatási módszereit a 17—18. században. Az 1790-es évek szorításában jött létre a párizsi klinikai iskola, mely egyesítette a sebészetet és a belgyógyászatot, a kórházak köré szervezte az oktatást és gyakorlatot, s erősen támaszkodott a kórbonctan-