Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KÖNYVSZEMLE - Adirim, G.: Das medizinische Frauenstudium in Russland (Magyar László) - The anatomy of madness. Essays in the history of psychiatry. Vol. 2. (Kasánszky Zsombor)

KÖNYVSZEMLE Adirim, G. : Das medizinische Frauenstudium in Russland. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der medizinischen Doktorwürde. Freie Universität Berlin, Abteilung für Medizin in Osteuropa. 1984. 149 p. Az orosz orvosnők története két okból is különösen érdekes téma: részint mert a nők közül — az újkorban — elsőként az orosz hölgyek szereztek orvosi diplomát, részint meg azért, mert az orosz nők élenjáró szerepe az ún. II. Sándor-féle reformkorszakkal függött össze, s csak ennek ismeretében érthető. A rigai származású, de már nyugaton élő Adirim doktori disszertációja mindkét szempontot figyelembe veszi: nem csupán az orosz orvosnőképzés, helyesebben az orosz orvosnők képzésének történetét beszéli el érdekesen, statisztikákkal, szakirodalommal bőven támogatva, hanem arra is rávilágít, hogyan függött össze az orosz társadalom, intézményrendszer és szellemiség korabeli, felülről kezdeményezett s éppen ezért felemásra sikeredett reformja e történettel. A reformok kétarcúságát mutatja, hogy a tanulni vágyó hölgyek kezdetben, a deklarációk ellenére is külföldre kényszerültek, s otthon még sokáig kellett kemény harcot vívniuk elismerésükért, ám ezenközben a vezetés a meglévő és sajátosan kedvező orosz hagyományokra épülő intézményes keretet is teremtett képzésük előmozdítására. A tanulmány, mindennek objektív elemzése mellett, igen érdekes képet fest a zürichi egyetemi oktatásról, s a medikák itteni helyzetéről — Zürich volt az első európai egyetem, ahol nők orvostant tanulhattak —, az egykorú orosz egészségügyi helyzetről, s annak meglepő különösségeiről is. Adirim értékes munkája arra is fölhívja figyelmünket, milyen óriási energia szükséges egy adott társadalmi helyzet megváltoztatásához, még ha a változás pártjára együtt is áll a szükség és a hatalom. Magyar László The anatomy of madness. Essays in the history of psychiatry. Vol. 2. Institutions and society. Ed. W. F. Bynum, Roy Porter, Michael Shepherd. London — New York, Tavistock Publ., 1985. XIII, 283 p. Esszék sorozata vizsgálja a modern elmegyógyintézet intézményének felbukkanását. Megítélik, hogy ezek az intézetek hogyan váltották be legszebb reményeit a tizenkilencedik század újítóinak. Az iparosodás korának társadalmi és közigazgatási politikája kétértelműén kezelte a lélekben betegeket. A svéd, az olasz, a francia és az angol megoldási kísérletek: bezárva vagy ágyba dugva gyógyítsuk a szellemileg betegeket. Szándékosság vagy betegség — egy XVIII. századbeli esküdt dilemmája. Híres kórházak elmeosztályairól, a szegény kérdésről, végül a Beszámíthatatlansági Bizottság (Lunacy Comission) működéséről, a kevékerek kísérleteiről és a légnyomássérültek pszichológiai kezeléséről olvashatunk a tanulmánygyűjtemény lapjain. Kasánszky Zsombor