Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében
ró'l még Takáts László (Kis laboratóriumi állatok pseudotuberculosisa), Budapestről pedig Sellei Camilló (Adatok az elmeszesedett aortafal fémtartalmához) szerepeltek. Pécsről Csermely Hubert újabb előadásának címe: A körülírt zsigeri xanthomatosus elváltozásokról. A rákkutató szakosztályi ülésen szerepeltek Heim Vilmos, Cseh Imre, Korpássy Béla, Gráf Ferenc, Erős Gedeon, Braun Pál, Endes Pongrác, Romhányi György, Kellner Béla és mások. 27/3 A Magyar Pathologusok Társasága nagygyűléseiről minden évben évkönyvet adtak ki, amit a titkár szerkesztett. 28 Teljes terjedelmében közölték az előadásokat és bemutatásokat, rövidítve, ill. kivonatosan a hozzászólásokat és a zárszót. A kötetek végén részletes német összefoglalásokat, ill. kivonatokat olvashatunk. Ábrákat nem közöltek. 1937-ben elhunyt Buday Kálmán; a Budapesten 1938. június 3—4-én tartott hetedik nagygyűlést reá emlékezve tartották, és emlékének szentelték az évkönyvet, fényképét is közölték. Buday Kálmán (1863—1937) Scheuthauer iskolájából került ki. Sebészként dolgozott, mielőtt a kórbonctanra specializálódott volna. Mielőtt kinevezték Genersich utódjául, a kolozsvári egyetemen adott elő kórbonctant. Mint professzor, sok kitűnő kórboncnokot képzett, akik közül többen kaptak professzori rangot a megfelelő sorrendben, így Balogh Ernő, Baló József és Zalka Ödön, vagy Chicagóban a hisztokémia kitűnő úttörője: Gömöri György. Másokból kórboncnok főorvosok lettek vezető kórházakban, így pl. Kalló Antal (János Kórház) és Bézi István (László Kórház). Buday kitűnő tankönyve a magyar kórboncnokok generációinak kiképzésében segített. Elődjéhez hasonlóan Buday is a klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások közti összefüggéseket vizsgálta. Az általa leírt Bacillus cadaveris butyricus Budayensis, melyet egy a balassagyarmati kórházban lezajlott sebfertőzés kapcsán fedezett fel, az ő nevét viseli. Alapvető jelentőségű vizsgálatokat végzett a szájüreg és a tüdő gangraenás gyulladása, lymphogranulomatosis, különféle anaemiák és különféle fertőző betegségek kórbonctana területén. Elsőként ő állapította meg, hogy az exogen tuberculoticus reinfectio az endogen focus fellángolását okozhatja. Az elnök. Orsós Ferenc megnyitójában méltatta Buday életét és munkásságát. Ugyanakkor a Társaság munkáját is értékelte: megállapította, hogy életképesnek bizonyult, és már el sem képzelhető nélküle az orvostudomány. Örvendetes, hogy sok fiatal magyar pathologus bizonyította be a nagygyűléseken a pathologia művelésére való hivatottságát. Megállapította, hogy a MPT hivatása: megmenteni a magyar orvostudományban a morphologiai szemléletet és gondolkozást, hogy ezzel biztosítsák a jövő fejlődésének biztos alapját. Az elnök szervezeti és anyagi kérdésekkel is foglalkozott. Elmondta, hogy a tagsági díjak évről évre kisebb számban folynak be. A tagoknak fele sem fizette be a tagdíjat, és éppen a pathologusok vannak hátralékban, holott a klinikusok, akik sajnos csak ritkán látogatnak el a rendezvényekre, eleget tettek tartozásuknak. Meglepőnek tartotta, hogy a pathologusok közül is éppen azok késlekednek öt-hat év óta, akik mindig szerepelnek, akiknek előadását költségesen kinyomtatták. A fő referátumot Haranghy László (Baja) tartotta a reticuloendothelial is rendszer kórbonctanáról. Fáber Viktor és Kálmán Erzsébet Pécsről torok-anthrax esetét ismertette. Joós Elemér Budapestről egy mikrofelvételt mutatott be. Pécsről Radnót Magda 500 könnymirigy szövettani vizsgálatának eredményét ismertette. Budapestről Farkas Károly vérátömlesztés utáni halálos anuriát közölt. Ugyancsak a fővárosból Kovács Endre állatkísérletben előidézett szívizomgyulladásokról számolt be. Budapestről Páli Kálmán zsírembólia boncolt eseteiről tartott előadást. Barla-Szabó László két boncolt asthma bronchiale eset kórbonctani és kórszövettani elváltozásairól beszélt. A rákkutató szakosztályi ülésen Schaffer Károly két ritkább nyirokcsomó daganatot ismertetett, majd ezt követően Budapestről Radnai Béla két ritkább gerincvelő-daganatot mutatott be, amihez Romhányi György szólt hozzá. Figyelemre méltó előadások még Szegedről Korpássy Béla. A 27,2 Lásd 4. jegyzet 28 Lásd 19. jegyzet
