Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Kubinyi András: A magyarországi orvos- és gyógyszerésztársadalom a Mohácsot megelőző évtizedekben
szász város kivételével gyakorlatilag hiányzik korszakunkban. Budán ugyan általában tucatnyi orvos működött, városaink zömében azonban egy sem, vagy csak rövid ideig. Tanulságos a Jagellókori Sopron példája. 1505-ben ugyan feltűnik két orvos a külvárosban, az egyikük háztulajdonos is, de adót nem fizet, a másik bérlakó egy halásznál: annak adója 4 Ft, az övé csak fél Ft, ami a legalacsonyabb adótételek közé tartozik. Mindkét orvos el is tűnik a városból. Néhány év múlva Ádám doktor személyében egy újabb orvos kerül elő, mégpedig belvárosi háztulajdonosként, aki azonban csupán fél Ft adót fizet, míg bérlője a tarisznyakészítő egy Ft-ot. 43 Nem csoda, hogy őróla sem hallunk többet. Az Ádám keresztnév elég ritka ekkor Magyarországon, és így nem lehetetlen, hogy az 1507-ben Bolognában doktorált Esztergomi Ádámról van szó, aki később a sziléziai Schweidnitzben folytatott orvosi praxist. 44 Hozzá kell ehhez még egy nagyszebeni példát is tenni. A XVI. század elején András városi orvos mellett még egy orvos működött a városban, Félix doktor. Időnként borravalót kap a tanácstól, nyilván Andrást segíti ki, vagy helyettesíti. 1506-ban aztán, amikor meghalt, közköltségen kellett eltemetni. 45 Feltűnően kevés a külföldi egyetemeken a Magyarországról származó orvostanhallgató. Csak egy példa. Erdély (és környéke) területéről, ahonnan néhány éve Tonk Sándor valamennyi egyetem anyakönyvei felhasználásával összeállította a középkori egyetemre járókat, és ahonnan az erdélyi szászok jóvoltából a magyarországi egyetemre járóknak 28%-a származott, mindössze ketten doktoráltak közvetlenül korszakunk előtt az orvosi karon, az egyik 1486-ban, a másik 1490-ben. Az előbbiről nem tudjuk, hogy hazajött-e egyáltalán Magyarországra, a másik szelindeki plébános révén, nem volt rászorulva az orvosi praxisra. 46 1490—1526 között egyetlen erdélyi származású orvosdoktorra sincs adat. A híres humanista orvos, Kassai Antoninus is Krakkóban (és nem Budán) lett királyi orvos. 47 Mindebből két következtetés vonható le: az egyik szerint a gyógyítás elsősorban nem az egyetemet végzett orvosok, hanem a „praktikusok", pl. szerzetesek, 48 zsidó orvosok, 49 a még említendő gyógyszerészek, borbélyok stb. feladata volt, a másik pedig az, hogy létezett Magyarországon egy szűk csoport: — a király, az egyházi rend felső rétege és néhány főúr — amely viszont igényelte az orvosi segítséget. Az egyetemet végzett orvosok szolgálatait igénybe vevők köre úgy látszik, hogy korszakunkban kezdett kiszélesedni, amire a nagyszebeni és a brassói városi orvos alkalmazása a bizonyíték. De ez még mindig kivételnek számított. 1513-ban pl. valakit, aki a Nyitra megyei Németpróna városban az orvosnál (medicus) volt, el akartak fogni és rátörtek ,,a mondott orvos, vagyis borbély házára." 50 Tehát a németprónai „orvos" a valóságban csak egyszerű borbély volt! A nagyurak a híres külföldi orvosokban bíztak, egymásnak is ezeket ajánlották. 51 Többségük olasz, de pl. Heydentrich erfurti, Kuntstock bécsi, Weinmann Odera menti frankfurti születésű volt. Külföldi származásuk révén bizonyára magasabb honoráriumra tarthattak igényt. Ennek a 43 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 11/5. Sopron 1938, 168; II/6. k. uo. 1943, 285. 44 Veress i. m. 72. 45 Herbert i. m. 7. 46 Tonk i. m. 157. — Az adatokat az irodalom hajlandó túlbecsülni. Jellemző pl. hogy a külföldi egyetemeken orvosi tanulmányokat folytató személyekről készült leggondosabb összeállítás a XV—XVIII. századi adatokat egyesítve mutatja be, pedig a jelek szerint a hivatásos orvosok Magyarországon nagyobb jelentőségre csak a Mohács utáni évtizedekben jutottak. Vö. Duka Zólyomi i. m. 115. (A külföldön tanultakról készített összeállítás.) 47 Vö. V. Kovács Sándor: Magyar humanisták levelei XV—XVI. század. Bp. 1971. 517—526. 48 Kubinyi: Gesundheitspflege i. m. 99. — Leo remete, Anna királyné orvosa, viszont egyetemet végzett orvos lehetett, ámbár ő is szerzetes volt. Kubinyi: Az egészségügyi foglalkozásának i. m. 64. 49 Rájuk nem kevés adat van, vö. pl. Ortvay i. m. II/4. k. 287. 50 Magyar Országos Levéltár, Fény képgyűjtemény, (Df.) 259430. 51 Mint Sárkány Ambrus Báthori István nádornak 1522-ben egy gráci orvost. OL. 25658.
