Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

IN MEMORIAM JOHANNES SAMBUCUS - Téglásy Imre: Conrad Gesner és magyar barátai

Gesner természettudományos érdeklődésének gyermekkora óta központját képezte a botanika. A füvész Gesnerről mondja életrajzírója: ,, . . .összegyűjtötte, lefestette és kis kertjében elültette mindazon növényeket, amelyeket korábban nem ismert. Ezen kívül szorgalmasan kutatta a növények elsődleges jellemzőit és hatását, és ennek érdekében bármilyen növényt megízlelt, testéhez kötött, és különféle módon kísérletezett hatóerejükkel. Nemcsak a maga ítéletére támaszkodott, hanem készséggel meghallgatta mások véleményét is, nemcsak az orvosokét, hanem az átlagemberekét is, mert nem röstellte, hogy parasztoktól, sőt olykor a fehérnéptől tanulta meg a növények köznyelvi nevét és azt, hogy miként kell gyógyításra használni őket, melynek módját vagy ők maguk tapasztalták vagy őseiktől vették át. Gyakran olyan tapasztalatok birtokában vannak ugyanis a parasztok, melyeket mintegy őseik kezéből vettek át, és amelyekkel gyakran igen jó eredményre jutnak. Mindezt gúnyosan nem vetette meg, nem tett úgy, ahogy sokszor a másképpen jól képzett emberek tesznek, hogy gőgös fölfuvalkodottságukban még a legjobb dolgokat is lenézik, de nem is hitt el rögtön akármit, hanem lépésről lépésre, ésszerűen és alapos módszerességgel szorgosan kivizsgálta. ' *

2 Nem kizárt, hogy míg Balsaráti a magyarországi halakról, Szikszai Lukács a magyarországi füvekről számolt be a házigazdájának. Gesner botanikai rajzai között mindenesetre fönnmaradt egy növényi ábra, melynek rajza mellett ez olvasható:, ,Baran irem magna magna copia circa Szikszouia loca finitima."

43 Vagyis: bárányüröm, nagy-nagy bőségben van Szikszó környékén. Egy 1562-ben Wittenbergben kelt levél azt is mutatja, hogy Szikszai továbbra is fenntartotta Gesnerrel és ennek környezetével kapcsolatát. Ebben a levélben azt írja Szikszai Gesner teológusbarátjának, Heinrich Bullingernek, hogy Magyarországot immár nemcsak a török, hanem Stancaro dogmái is pusztítják. Éppen ezért arra kéri, hogy a mellékletként küldött Sancaro-tételeket cáfolja meg, a cáfolatot tartalmazó levelet pedig adja át Conrad Gesnernek, aki azt a saját levelével együtt elküldi majd neki Magyarországra. Levele végén arra kéri Bullingert, olvassa el azokat a leveleket is, amelyeket ő küldött Gesnernek.

44 Ha a Szikszai-Gesner levelezésnek nem is maradt egyéb nyoma, fennmaradt egy másik, nem kevésbé érdekes levél, amit Zsámboky (Sambucus) János intézett Gesnerhez 1560. január 18-án Padovából. Az eddig ismereüen levelet érdemesnek tartjuk arra, hogy teljes terjedelmében közöljük.

45 42 . . .omnes ante sibi non visas plantas coliigehat, depingebat, in hortulo suoplantabat. Diligenter praeterea primas qualitates plantarum et temperamenta inuestigabat, et in hune vsum quasuis plantas gustabat, alligebat corpori, et variis rationibus earum vires experiebatur. Nec vero suo vnius iudicio vtebatur, sed nec medicorum tantum, sed vulgarium quoque hominum: neque enim pudebat eum a rusticis, et saepe mulierculis, vulgaria nomina plantarum discere, et vsum herbarum in medendo quern ipso aut experti essent, aut a maioribus suis accepissent. Habent enim saepenumero homines rustici varia expérimenta a maioribus quasi per manus tradita, quibus saepe féliciter admodum vtuntur: haec illa neque aspernabatur fastu quodam, quo saepe homines alioqui eruditi, inflati etiam optime spernunt: neque statim quibusuis fidem habebat, sed singula, ratione & methodo exacta diligenter examinabat. ' ' Simler op. cit. D 2

V

—D 3

r 43 Lelőhelye: Zürich, Zentralbibliothek, Kantons-, Stadt- und Universitätsbibliothek Ms Z VIII. 395/189. 44 Lelőhelye: Zürich, Staatsarchiv, Bullingers Briefe E II. 359. 3040—3041

r 43 [Külcim:] ,,Doctissimo atque humanissimo domino Conrado Gesnero. Medico et domino et amico observando Tiguri Heluetorum. S[alutem] Dfico] Optime, ac doctissime Gesnere, in proximis Uteris, quibus indicem meorum quorundam librorum incluseram, festinatione pruepropera factum, ut hos sequentes omitterem. ltaque si pro tua fide, et humanitate, pro voluntate, quae Uteris coniungere soleo, oro, hos etiam ad Compendiorum tuorum confectores in K aTaXojOttOLrrrfl mittas, qua re benevolentiam in te eorum augebis, et me vicissitudine sanctissima devinxeris a quo dissentire fuerit impium, discendere inofficiosum, permanere vero longe utilissimum et maxime delectabile. Vale Patauio 18 Januarii 1560. Joannes Sambucus, Jacobi Fuggeri praeceptor. Diui Gregorij ad Petrum